Nem az esettel szeretnék foglalkozni, hanem annak innovációs légkörrel való összefüggését igyekszem megvilágítani. Egy globális nagy cég kap egy magyar állami megbízást. Az elkészült termékben hiba van. Azt valaki megtalálja, és figyelmeztet rá. Egy innovációt támogató közegben ezért dicséret, esetleg állásajánlat jár. Ehelyett a fiatalember tudása, kreativitása a nagy cég haragját, talán irigységét váltotta ki, nyilván azért, mert rámutatott egy hibára. Azonban a korszerűen menedzselt cégeknél a hibákat időben kiderítőknek jutalom, és nem büntetés jár. Erről szólnak az úgynevezett minőségmenedzsment-rendszerek, amelyeknek a legfontosabb feladata a hibák elkerülése, illetve mielőbbi kiszűrése.
Éppen ezért egy ilyen hír nem fogja javítani az innovációs rangsorokon elért pozíciónkat. Hiszen, leegyszerűsítve, az esetnek az az üzenete, hogy ha ötleted van, ha hibákra találsz és azokra rámutatsz, akkor abból csak bajod lehet. Márpedig nincs innováció a hibák állandó keresése, állandó jobbításra törekvés nélkül. Hiszen maga az innováció szó is azt jelenti, hogy „jobbítás, javítás”. Az innovációt tehát nem elég pályázatokkal segíteni, a környezetében található akadályokat is el kell hárítani. Ilyen akadály, ha a vállalkozó szellem, a kreativitás bármely megnyilvánulása a környezetből negatív reakciókat vált ki.
Innovációs szintünk javítása, az innovációs listákon való előrelépésünk ezért addig nem várható, amíg az innovációs környezet nem válik barátságosabbá, az ötleteket felkarolóvá, az újítókat példaként állítóvá még akkor sem, ha például növeljük a kutatás-fejlesztésre a GDP-ből szánt összeg nagyságát. A kutatás-fejlesztés ugyanis nem egyenlő az innovációval. Az innováció átfogóbb fogalom, és fontos alkotóeleme a vezetési, szervezési és marketinginnováció, amely nélkül a legkiválóbb kutatási eredmény, például új termék vagy szolgáltatás sem válik piaci sikerré. Végül még egy fontos szempont az innovációs szint, innovációs teljesítmény javításához: sok hazai tanulmány is figyelmeztet arra, hogy kevés az innováció a hazai kisvállalati szektorban.
Köztudott viszont, hogy az informatika területén kiváló magyar kisvállalkozások működnek. A jó kormányzás egyik jellemzője minden országban, hogy helyzetbe hozza a hazai kisvállalkozásokat, ösztönzi innovációjukat. A T-Systems német globális információtechnológiai cég, a Deutsche Telekom leányvállalata frankfurti székhellyel. A világ több mint húsz országában működik. E cég magyarországi részlege készítette a BKK részére azt az online jegyvásárlási rendszert, amelyben egy magyar fiatalember hibát talált.
A magyar kormány kinyilvánított szándéka a hazai kisvállalkozások megerősítése, helyzetbe hozása. Ennek legjobb módszere, ha az állami cégek – mint például a BKK – az innovatív feladatok megoldását rábízzák a kisvállalati szektorra. Valószínűsíthető, hogy egy online jegyvásárlási rendszert bármelyik felkészült magyar kisebb informatikai cég is ki tudott volna fejleszteni. A T-Systemsnek pedig nem hiányzott volna ez a feladat, hiszen feltehetően rengeteg munkája van, mivel dolgozik a nagy autógyáraknak és más nagyvállalatoknak.
A példa alapján pedig arra, hogy hogyan lehetne javítani helyezésünket az innovációs rangsorokon, két megoldás is kínálkozik: az egyik az innovációs légkör javítása, a kreativitás és az innovációs teljesítmény megbecsülése, példaként állítása, a másik pedig a hazai kisvállalati szektor innovációs képességeinek jobb hasznosítása például állami megrendelések segítségével.
Nyilván vannak egyéb tényezők is, amelyek hozzájárulnának a magyar gazdaság innovativitásának fokozásához, azonban az első lépést a fogadó közeg szellemiségének megváltoztatásával és a hazai kisvállalkozások helyzetbe hozásával kellene megtenni. Egy friss hazai kutatás során ezt a gondolatot egy kisvállalkozó így fogalmazta meg: „Magyarországon az innovátornak nincs presztízse, vonzereje, megbecsültsége. Inkább gyanakvással találkozik, mint elismeréssel.” (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Üzleti környezet kutatás).
Ezt a kisvállalkozói érzést igazolta a kihallgatásra vitt fiatalember esete. A helyzet megváltoztatása pedig azért is fontos, mert az innovációt támogató környezet nélkül a versenyképességi listán sem tudunk majd előbbre lépni. A magyar embereket még mindig kreatívnak, innovatívnak tartja a nagyvilág. Azonban ez az érték egymagában kevés. Hiszen ahogyan a festő Egry József fogalmazott: „Egy nemzetnek nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e az értékeinek megbecsülői.”
A szerző közgazdász, egyetemi tanár