Akár százmilliárdos bevétele lehet az államnak az értékesítésből, amelyet később csak az állami vagyon gyarapítására használhatnak fel. Lázár szerint természetvédelmi területet és erdőt nem, de szántót, legelőt, rétet, ültetvényeket értékesítenek majd, azzal a megkötéssel, hogy lesznek tartósan állami tulajdonban maradó területek, amelyek integrátor mintagazdaságként működnek majd. Összesen 300-380 ezer hektár cserélhet gazdát. Amint azt a Napi Gazdaság a múlt héten megírta, a 3 hektár alatti területeket nyilvános meghirdetésekkel, az ennél nagyobbakat pedig csak a 23 megyei jogú városban szervezett nyilvános árveréseken lehet majd a földtörvény szabályainak megfelelően – vagyis 60 napos kifüggesztéssel, hatósági engedélyezés mellett – értékesíteni. Csak magyar, helyben lakó, élethivatásszerűen földműves állampolgár vásárolhat állami földet – nyomatékosította Lázár János.
A kormány döntése szerint a helyi piaci értéket – Lázár átlagos árként 50 ezer forintot említett aranykoronánként – 10 százalékkal meghaladó minimumár alatt nem értékesíthető a terület. Ugyanakkor a meglévő bérleti szerződések nem sérülnek az értékesítés során, így a bérlőknek két választása marad, vagy tovább bérlik, vagy próbálják megvásárolni a földeket. A kormány utasítja a Magyar Fejlesztési Bankot arra, hogy dolgozzon ki a földvásárláshoz igénybe vehető 20 éves futamidejű hitelkonstrukciót, amelynek kamata nem haladhatja meg a növekedési hitelprogram 2,5 százalékos kamatszintjét. A megszerzett földeket 20 éves elidegenítési tilalom és ugyanennyi időre egyoldalú állami visszavásárlási jog terheli majd.