Vége a várakozásnak: több mint 111 ezer diák számára tegnap este kiderült, melyik felsőoktatási intézményben kezdheti meg tanulmányait szeptembertől. Az ELTE ismét a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény lett. Az idén csaknem négy százalékkal több diákot vettek fel felsőoktatási intézménybe, mint tavaly.
A maximálisan elérhető ötszázból 480 pontot kellett elérniük a felvételizőknek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) ahhoz, hogy biológia-fizika szakos tanárnak tanulhassanak – ez bizonyult idén a legmagasabb ponthatárnak a Felvi.hu-n tegnap megjelent adatok alapján. Az egyetem lapunknak is eljuttatott tájékoztatójában közölte, náluk összesen 8278-an kezdik meg tanulmányaikat szeptemberben, köztük több mint ezer leendő tanító, valamint általános és középiskolai tanár. Az ELTE-n összesen 12 szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez.
A Budapesti Corvinus Egyetemre idén is nehéz volt bekerülni, ahol például a nemzetközi gazdálkodás szakon – a tavalyihoz hasonlóan – 460 pontot kellett elérni. Ugyanitt a nemzetközi tanulmányok képzésen még ennél is magasabbak voltak az elvárások; mindkét szakon 465 pont volt a határ.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ugyancsak magas felvételi pontszámokat állapított meg. Az intézményben 5240 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől, az alapképzésben az állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma meghaladja a 415-öt. Itt a Felvi.hu szerint 370 pont kellett a felvételhez a mérnökinformatikus, 350 pedig a villamosmérnöki képzésre. A Debreceni Egyetemen az általános orvosi képzéshez 425, a jogászképzéshez pedig 460 pontot kellett legalább elérni.
Palkovics László oktatási államtitkár a távirati irodának elmondta, az idén felsőoktatásba jelentkező diákok mintegy 67 százalékát felvették valamelyik egyetemre, illetve főiskolára, csaknem 4 százalékkal többüket, mint tavaly. Tájékoztatása szerint a felvételt nyert hallgatók 76 százaléka államilag finanszírozott, 24 százaléka költségtérítéses képzésben kezdheti meg tanulmányait. A legnépszerűbb szakok között a pedagógusképzést említette, ahol 13-14 százalékkal volt magasabb a jelentkezés. – Jelentős növekedés tapasztalható a gazdálkodástudomány területén, valamint az informatikai képzéseknél, ezekre a képzésekre többen is nyertek felvételt – mutatott rá az államtitkár.
Idén országosan ösztöndíjas képzésekre csaknem 96 ezren szerettek volna bekerülni, míg az önköltséges képzési formát több mint 15 ezren jelölték meg elsőként ebben az évben. A legtöbb jelentkező első helyen valamilyen gazdaságtudományi, műszaki és pedagógusképzési területen meghirdetett szakot jelölt meg. A legnépszerűbb alapképzésnek első helyen a gazdálkodási és menedzsment-, második helyen az óvodapedagógus-, harmadik helyen pedig a mérnökinformatikus-képzés bizonyult.
A korábbiakhoz hasonlóan ebben az évben is több szakon húzták meg központilag az államilag támogatott helyekre jogosító pontszámokat. Utóbbiak a tavalyihoz képest tíz képzés esetében nőttek, így ezekre nehezebb volt idén bekerülni. Ezzel egyidejűleg négy szak – alkalmazott közgazdaságtan, gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, gyógyszerész – esetében valamelyest csökkentek a központi ponthatárok 2015-höz képest.
Alap-, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+100 pontos rendszerben számítják ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik. Bár a minimum-ponthatárok emelése sokáig napirenden volt, végül nem történt meg, így 2016-ban is maradt az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont.
Alap-, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+100 pontos rendszerben számítják ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik. Bár a minimum-ponthatárok emelése sokáig napirenden volt, végül nem történt meg, így 2016-ban is maradt az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont.
Kedden a hivatalos ponthatárváró rendezvénynek, a Pont Ott Partinak a fővárosban az Infopark adott otthont, ahol koncertek, előadások és háttérbeszélgetések várták az érdeklődőket.