Az ellenzéki képviselők botrányos magatartása ellenére Kövér László házelnök végül megnyitotta az Országgyűlés szerdai ülésnapját, így folytatódhatott a munka a parlamentben.
Gyöngyösi Márton (Jobbik) ügyrendi kérdésben kért szót, a demokrácia megcsúfolásáról beszélt az ülés lefolyása kapcsán. Hozzátette: az elnöknek úgyanúgy tiszteletben kell tartania a házszabályt, mint a többi képviselőnek, szerinte az elnöknek a pulpitusról kellene vezetnie az ülést.
Az elnöklő Latorcai János – aki az ellenzék akciója miatt az ülés kezdete óta saját képviselői helyéről vezeti az ülést – közölte, nem tartja ügyrendinek a jobbikos frakcióvezető felszólalását, majd folytatta az ülés vezetését.
Jövő év elejétől új jogállás jön létre a honvédelmi alkalmazottak számára
Ennek feltételeit új jogszabály teremti meg, amelyet 131 igen szavazattal fogadott el szerdán a parlament.
A törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló előírásokon alapul, figyelembe veszi azonban az ágazat sajátosságait. Honvédelmi alkalmazott a honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott polgári, azaz civil alkalmazott, aki a többi között vállalja, hogy közszolgáltatásokat nyújt a honvédség számára, valamint azt, hogy éves továbbképzésben vesz részt.
A honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal járó többletkötelezettségekért többletjuttatás jár a közalkalmazottakéhoz képest. Többletkötelezettség, hogy különleges jogrend idején a honvédelmi alkalmazott nem élhet a lemondás és a rendkívüli lemondás jogával.
Automatikusan honvédelmi alkalmazottá válik az, aki jövő január 1-jén honvédelmi szervezetnél közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik.
Ezen jogviszony szerint dolgoznak majd a nem hivatásos vagy szerződéses katonai, illetve kormányzati szolgálati viszony keretében elvégzendő honvédségi feladatok ellátói.
Bár az érintettek civil alkalmazottak, speciális helyzetüknél fogva mégis igazodniuk kell a honvédségi fegyelemhez. Ezért a katonákhoz hasonlóan korlátozzák a véleménynyilvánítási, a gyülekezési szabadságot, valamint a szabad mozgást és a tartózkodási hely szabad megválasztását.
A honvédelmi alkalmazottak esetében kollektív szerződés nem köthető, az abba foglalható elemeket miniszteri rendelet rögzíti majd.
A rájuk vonatkozó szabályok egyes pontokon kedvezőbbek a közalkalmazottakénál: egyes munkakörök esetében nem kell pályázatot kiírni, emellett gyorsabb és egyszerűbb lesz a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítése.
Esetükben az alapilletményt egy felülről nyitott illetménytábla határozza meg, figyelemmel az ágazati sajátosságokra. Az érintettek illetménykiegészítést is kapnak – ahogy a jogszabály indoklása fogalmaz – olyan formában, hogy a jogviszony a közalkalmazotti fölé pozícionálódjon, vagyis a honvédelmi ágazati pótlékhoz hasonlóan, de annál magasabb összegben. Ezeket rendelet rögzít majd.
Az érintettek végkielégítése is magasabb a közalkalmazottinál, ugyanis húszéves munkaviszony után is emelkedik, és akár a tíz havi távolléti díjat is elérheti. A jogszabály magasabb szolgálati idő után további jubileumi jutalmat biztosít.
Elfogadták a Hungary Helps programról szóló törvényt
Az üldözött keresztények és a humanitárius katasztrófák áldozatainak helyi közösségek bevonásával történő megsegítését célozza a parlament által szerdán 130 igen szavazattal elfogadott Hungary Helps programról szóló törvény.
A program keretében egy ügynökséget hoznak létre, amely várhatóan a jövő évben kezdi meg működését. Ez egy 100 százalékig állami tulajdonú, közfeladatot ellátó nonprofit zrt. lesz, és tevékenységei közé tartozik annak koordinálása, hogy az adományok a helyi közösségekhez közvetlenül jussanak el. Feladata lesz a projektek előkészítése, a támogatási-adományozási szerződések bonyolítása, az utánkövetés, valamint a fiatal üldözött keresztények ösztöndíj-programjának a szervezése.
Az ügynökség európai uniós pénzügyi szerveknél céljai elérése érdekében forrásra pályázhat.
A most elfogadott javaslatban rögzítették: Magyarországnak a magyar emberek biztonságának védelmében hozzá kell járulnia az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentéséhez, a helyben történő segítségnyújtással való megelőzéshez. A törvény biztosítja, hogy gyorsan és hatékonyan jusson el a segítség az üldözöttekhez és a humanitárius katasztrófák áldozataihoz, valamint Magyarország a nemzetközi szintéren meghatározóan hozzájáruljon a migrációt is előidéző folyamatok megszüntetésében a helyben történő azonnali segítségnyújtással.
Október 16. a magyar-székely összetartozás napja
A magyar-székely összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés október 16-át, az 1848. évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját. Az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot 139 igen szavazattal fogadták el a képviselők.
A korábbi jobbikos képviselő, Szávay István által benyújtott határozati javaslathoz a Demokratikus Koalíció kivételével valamennyi parlamenti frakció csatlakozott.
Az elfogadott határozat szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, amelyek a magyarság és a székelység évszázados összetartozását hangsúlyozzák, támogatja olyan programok, hazai és nemzetközi konferenciák szervezését, illetve oktatási anyagok és audiovizuális termékek készítését, amelyek az események és következményeik hiteles bemutatásával kapcsolatosak. Támogatják iskolai megemlékezések, tanulmányi kirándulások szervezését, emlékművek avatását, az eseményhez kapcsolódó pályázatok meghirdetését is.
Módosították a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvényt
Az Országgyűlés 129 igen szavazattal módosította fideszes képviselők – Kósa Lajos és Riz Gábor – kezdeményezésére a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt.
Az új szabályok szerint kiemelt jelentőségű ügyben az érintett telek – a használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás kivételével – rendezettnek minősül akkor is, ha a telek kialakítása végleges telekalakítási engedéllyel megtörtént.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Népszámlálás lesz 2021-ben
A soron következő, 2021-es népszámlálásról törvényt fogadott el az Országgyűlés szerdán 124 igen szavazattal.
A törvény meghatározza az adatszolgáltatók körét, intézkedik az adatfelvétel módjáról, kezdetéről és befejezésének határidejéről: az adatfelvételt 2021. május 1. és 2021. június 20. között kell elvégezni, az összeírásból kimaradt emberek és lakásuk pótösszeírását 2021. június 28-ig kell befejezni; az adatelőkészítési és -feldolgozási folyamat 2022. június 28-ig tart.
A 2021. évi népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek meghatározott adatköreinek az összeírására terjed ki.
Magyarországon 1870 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben tartanak teljes körű népszámlálást.
A soron következő, 2021. évi a tizenhatodik lesz a hivatalos magyar népszámlálások sorában. A tízévenként végrehajtott népszámlálás eredményei alapul szolgálnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, információs bázisai a gazdaságpolitikával, a területfejlesztéssel, a népesedéssel és a családdal, a nemzetiségekkel, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal, a lakáskörülményekkel kapcsolatos szakpolitikáknak – olvasható az előterjesztésben.
Kiemelten közérdekű beruházás az Opera rekonstrukciója
Az Opera rekonstrukciója kiemelten közérdekű beruházásnak minősül az egyes kulturális törvények 129 igen szavazattal elfogadott módosítása alapján.
A Liget Budapest projektet építtető zrt. által a fejlesztésekre létrehozott önálló gazdasági társaság a Magyar Állami Operaház és a Műhelyház megvalósítására kijelölt projekttársasággá válik. A fejlesztéssel érintett épületek, ingatlanok a beruházás idejére ezen társaság vagyonkezelésébe kerülnek. A projekttársaság a zrt. 100 százalékos tulajdonában lévő társaság, amely társaság nem kerülhet ki a nemzeti vagyoni körből.
A változtatás értelmében az Opera rekonstrukciója kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.
A Városliget állami vagyonkezelője az eredeti tervek szerint egy új épületben kapott volna helyett, azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ezt a felelős gazdálkodás elvei alapján elvetette, és azt kezdeményezi, hogy a vagyonkezelői központot a Petőfi Irodalmi Múzeum Hermina úti ingatlanjában alakítsák ki. Ez az állami forrásokkal történő takarékoskodás mellett a Városliget zöldfelületét is növeli.
A hetedik alkotmánymódosítással összefüggésben módosították a házszabályt
Az alkotmány hetedik módosításával összefüggésben módosította a parlament – 132 igen szavazattal, minősített többséggel – a házszabályt.
A fideszes Hende Csaba és Bajkai István által benyújtott változtatás célja az előterjesztő által készített és a törvényjavaslat tárgyalása során módosított, illetve újraszerkesztett indokolás közzététele. Így az iromány-nyilvántartás részévé válik a törvényjavaslathoz fűzött indokolás mellett annak újraszerkesztett szövege is.
A mostani módosítást felmenő rendszerben, kizárólag a 2019. január 1-jén és az azt követően benyújtott törvényjavaslatok esetében alkalmazzák.
Az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is gyakorolhatják választójogukat az EP-választáson
Megteremtette az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára az aktív választójog gyakorlásának lehetőségét az európai parlamenti választásokon a parlament. Az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosítását 130 igen szavazattal fogadták el a képviselők a kormány kezdeményezésére.
A változtatás biztosítja a szavazás jogát a harmadik országban élő magyar állampolgárok, valamint – az általános választójog elvének megfelelően – a Magyarországon élő, de lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára.
Az EU hivatalos lapjában júliusban hirdették ki az EP-választójogi okmányt módosító határozatot, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy az EU-s lakhellyel nem rendelkező állampolgáraiknak is megteremtsék a lehetőséget az EP-szavazásra.
A jelöltként indulás joga továbbra is csak a Magyarországon élő magyar és uniós állampolgárokat illeti meg.
Migrációs törvények
Szélesednek az idegenrendészeti hatáskörök, miután a képviselők 131 igen, 1 nem szavazattal elfogadták az egyes migrációs tárgyú törvények módosítását.
A változtatások nyomán bővül az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság ellenőrzési jogköre a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos visszaélések megelőzése, felderítése, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében.
Bővülnek az elektronikus ügyintézési lehetőségek. Idegrendészeti eljárásba tartozó kérelmezést elektronikus úton is lehet indítani, de a biometrikus adatok rögzítésének szükségessége miatt a – jogilag és biztonsági szempontból is elengedhetetlen – személyes megjelenési kötelezettség továbbra is megmarad.
A magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai a továbbiakban nem bírnak a szabad mozgás és tartózkodás jogával, rájuk – más uniós államok rendelkezéseivel összhangban – a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályokat kell majd alkalmazni.
A menedékjogi törvény szerinti tartózkodási jogcímét visszavonják annak, aki más jogcímen tartózkodási engedélyt szerez.