További eljárásokat hozhat és komoly kárt okozhat hazánknak, hogy az ellenzék tavaly nem szavazta meg az egyházi törvény módosítását, ezért máig az Alkotmánybíróság (AB) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által kifogásolt 2011-es jogszabály van hatályban – derült ki Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének szavaiból.
A politikus a Magyar Idők kérdésére felidézte: a rendszerváltozás után elfogadott liberális szabályozás eredményeként 2010-re több mint 300 „egyháznak nevezett szervezetet” jegyeztek be hazánkban. Ezek közül jó néhány nem végzett valós hitéleti tevékenységet, csak azért jött létre, hogy alapítóik hozzáférjenek a támogatásokhoz, kedvezményekhez.
– A kormányváltás után ezt akartuk kiküszöbölni. Az új törvény azonban számos kritikát kapott. Tavaly készült egy javaslat az átfogó módosítására, ezt viszont az ellenzék miatt nem sikerült elfogadni, noha tartalmazta a legfontosabb követeléseket – emlékeztetett Harrach Péter.
Ismert, hogy kedden a strasbourgi székhelyű EJEB kártérítést ítélt meg több magyarországi kisegyháznak. A döntés értelmében az államnak 60 ezer eurót kell fizetnie az Ankh Az Örök Élet Egyházának, 90 ezer eurót a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyesületnek, 140 ezer eurót a Mantra Magyarországi Buddhista Egyházának, 45 ezer eurót a Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közösségének, 60 ezer eurót az Univerzum Egyházának, 105 ezer eurót az Usui Szellemi Iskola Közösségnek és 40 ezer eurót az Út és Erény Közössége Egyháznak.
A Magyar Idők megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma arról tájékoztatott, hogy az új egyházi törvény elfogadása után voltak olyan csoportok, amelyek felhagytak az egyházi kiegészítő támogatás igénybe vétele érdekében folytatott közfeladat-ellátó tevékenységükkel. Ezzel párhuzamosan milliárdos nagyságrendű összegeket igényeltek kártérítésként, vagy a jogellenesen folytatott „gyógyászati” tevékenységük után kértek jelentős összegű kártérítést.
Azok a közösségek, amelyek a hitéleti támogatások elmaradását sérelmezték, már egy éve megállapodtak a kormánnyal. Más közösségek viszont irreális igényeket fogalmaztak meg, és elutasították az egyezséget.
Ezek esetében döntött most az EJEB, amely egyébként nagyrészt elfogadta a magyar kormány álláspontját – hangsúlyozta a tárca.