Több ezer ember, főleg fiatalok részvételével fáklyás felvonulást tartottak szombaton este Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 60. évfordulója emlékére. Korábban Tarlós István főpolgármester a Nagy Imre téren azt mondta: a forradalom lángját nekünk, a dicsőséges forradalmárok utódainak kell tovább őriznünk a szívünkben, a lelkünkben és a tetteinkben. A főpolgármester a Budapesti Műszaki Egyetemtől indult fáklyás felvonulás résztvevői előtt úgy fogalmazott: „1956-ban a magyaroknak alig volt más fegyverük, mint a szabadság szeretete. A remény pedig sohasem hal meg, amíg a szabadság szenvedélye fűti.” Felidézte ugyanakkor azt is, hogy a világ híres demokráciavédelmezői lelkiismeret-furdalás nélkül sorsára hagyták az általuk biztatott, szabadságvágyó Magyarországot.
Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezett emlékünnepségen arról beszélt, hogy 1945 és 1956 között az akkori egyetemistákban gyűlt a feszültség, izzott az igazságkeresés vágya, hogy végül 1956. október 23-án átszakítson mindent. A forradalom 12 napja, a remény szűk két hete alatt egy nép Európa közepén megmutatta, hogy nincs más út, csak az igazság – tette hozzá a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Egy másik, a Műegyetem rakparton lévő 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen Boross Péter volt miniszterelnök kiemelte: a forradalom és szabadságharc ünnepe még soha nem volt olyan emelkedett és széles körű, mint most. A Nemzeti Örökség Intézete és a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke aggodalommal szólt azokról a szervezkedésekről, amelyeknek célja, hogy megcsúfolják a vasárnapi nemzeti ünnep főrendezvényét. „Figyelmeztetnünk kell az utánunk jövőket, hogy ez nem új a magyar történelemben, (…) átéltük már Károlyit, Kun Bélát, Rákosit” – mondta Boross Péter, aki úgy vélte, „a szellemi rendszerváltoztatás nehezebb, mint az anyagi, gazdasági, pénzügyi”.