A kórházak konszolidációjára 55 milliárd forintot, míg az egészségbiztosítási kassza forrásának megemelésére 34 milliárd forintot fordít a kormány – jelentette be Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere tegnapi sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: az ápolónők és védőnők fizetésemeléséről is döntött a kormány, és ennek értelmében négy év alatt, vagyis 2022-ig összesen 72 százalékkal lépcsőzetesen megemelkedik az érintettek bére a 2010-es összeghez képest.
Az első emelés jövő év június-július környékén várható, akkor 8 százalékkal fognak emelni, 2020 januárjában 14 százalékkal, majd az év novemberében 20 százalékkal emelkedik a bérük, 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal. A béremelésre jövőre 14,1 milliárd, 2020-ban pedig 79,4 milliárd forintot szán a kormány.
Kásler Miklós arra is kitért, hogy a kormány elfogadta az alap- és sürgősségi ellátás átalakításának koncepció-ját. Az alapellátáson belül a miniszter szerint minél hamarabb meg kell oldani az ügyeletek kérdését, és össze kell fogni az egészségügynek ezt az eddig szétszórt spektrumát. Szavai szerint a cél az, hogy a diagnózist az alapellátásban készítsék el a betegről, ehhez arra van szükség, hogy a háziorvosok a második, harmadik szakvizsgájukat is használhassák, és hogy járási szinten fogják össze a tevékenységüket.
– Ez azt jelenti, hogy születéstől az időskorig minden ellátási formát elérhetővé tesznek a lakosságnak járási szinten is, a gyermekgyógyászattól kezdve az iskolaorvosokon, fogászaton, védőnőkön át a dietetikusokig – hangsúlyozta Kásler Miklós. A miniszter arra hívta fel a figyelmet: a működőképes járási rendszerhez az is szükséges, hogy a diagnózishoz minden eszközt biztosítsanak a járásokban, illetve hogyha nem sikerülne diagnózishoz jutni helyben, akkor az elektronikus egészségügyi szolgáltatási téren keresztül juttassák el a leletet egy másik ellátóhelyre, ahelyett, hogy a betegnek kellene utaznia.
– Ezzel szorosan összefügg a sürgősségi ellátás, hiszen jelentősen rövidülhet a várakozási idő, ha valóban olyanok kerülnek ide, akik azonnali ellátást igényelnek – jelentette ki a miniszter. Ehhez bevezetik a triázsrendszert, így attól kezdve, hogy egy beteg megérkezik a sürgősségire, 3-4 percen belül felmérik, hogy a sürgősségnek milyen foka áll fenn, ennek megfelelően küldik a beteget tovább, a végleges ellátás helyére, ahol az orvosoknak tíz percen belül el kell kezdeniük az érdemi kezelést. Mindez képes elosztani az eddig egyetlen, emiatt hosszú időt jelentő várakozási sort. További újdonság, hogy a sürgősségi ellátóhelyeken is meg fog jelenni a háziorvosokból álló alapellátási egység, ide kerülnek azok a páciensek, akik nem szorulnak azonnali ellátásra, így azokat sem akadályozzák, akik valóban sürgős problémával érkeznek – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A dolgozók fizetésének első növelése jövő év június–júliusában várható
Fotó: Kurucz Árpád
Kásler Miklós ismertetése szerint a kormány elfogadta az öt legsúlyosabb népegészségügyi jelentőségű betegség programját is, amelyek gyakorlati megvalósítása a következő időszak feladata lesz. Mint mondta, ez az öt egészségügyi nemzeti program gyakorlatilag az egész magyar egészségügyet érinti, hiszen az ágazathoz nem lehet csak részenként viszonyulni, mivel minden mindennel összefügg.
– Az öt program teljes megvalósítása több évbe telik, a tervek szerint ugyanis nem kapkodva, hanem megfelelően átgondolva és határozottan szeretnék azokat megvalósítani – közölte a tárca vezetője.
Az év végi konszolidációról szólva a miniszter arról tájékoztatott: az erre szánt 55 milliárd forint pontosan annyi, amennyivel a kórházak összesen tartoznak, és ezt az összeget vállalja át tőlük a kormány.
– Ezzel együtt szeretnének hosszú távon is működőképes koncepciót kidolgozni a kórházak gazdálkodására az észszerűség, a célszerűség és a szabályosság elveinek érvényesítésével – fogalmazott Kásler Miklós.