- Budapesti látogatása során Magyarország és a nemzetközi közösség segítségét kérte a kereszténység gyökerét jelentő közel-keleti ősi keresztények fennmaradásához Bechara Boutros Rai, Antióchia és egész Kelet maronita pátriárkája, aki a nemrégen indult s4c.news keresztény portálnak adott interjút
- A libanoni keresztény egyházi vezető méltatta hazánk gyakorlatát, mely szerint támogatja a közel-keleti keresztények helyben maradását
- A nyugati országoktól azt kérte, hogy álljanak végre a béke pártján és hagyjanak fel a háborús uszításokkal.
- A beszélgetés során Bechara Boutros Rai arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati társadalomnak nem szabad elfelejtenie, hogy a közel-keleti keresztényég kétezer éve létezik
-Átéltünk sok nehéz korszakot, amiket közösen átvészeltünk és felépítettünk egy társadalmat. Felépítettünk egy közös kultúrát, közös civilizációt, közös államiságot. Ennek a keresztény- iszlám kölcsönhatásnak köszönhetően, és amiket átadtunk egymásnak az értékeinkből, együttes erővel kialakítottuk a Közel-Keleten az úgynevezett mérsékelt iszlámot – mondta a pátriárka.
-Nagy szerepet játszottak ebben az iskoláink, egyetemeink, kórházaink, kulturális központjaink, amik nyitva állnak mindenki előtt. Ezért mi mindig kapcsolatban vagyunk a többi felekezettel, a piacon, az iskolában és a hivataloknál. Sajnálatos módon jött ez a háború, amint mi „kiszabott háborúnak” nevezünk. Ránk lett kényszerítve Irakban, Szíriában és Palesztinában. Ez a háború azért jött, hogy mindent leromboljon, amit megéltünk. Lerombolja a mérséklet irányzatot, hogy széles utat nyisson a radikálisok, a fundamentalisták és a terrorista szervezetek előtt. Mi azt mondjuk, hogy folytassuk együtt. Mindenek ellenére folytassuk együtt a közös történelmünket, a közös kultúránkat, a közös civilizációnkat. Bármennyire is nehéz lesz ez az út, nekünk ez az álláspontunk – ismertette az egyházfő.
Mi is a Maronita egyház?
Jézus korától kezdve az egész Közel-Kelet, Palesztinától Egyiptomon át Líbiáig, Szaúd-Arábia, az öbölig, Szírián át Irakig és Iránig, Jordániában és Libanonban is elterjedt a kereszténység, majd fokozatosan kialakította a saját térségbeli arculatát. Vagyis Alexandriában a kopt irányzat fejlődött ki, Jeruzsálemben a jeruzsálemi, Irakban a káldeusi, Antióchiában a szír, Kis-Ázsiában a bizánci. Minden irányzat a helyi kultúra szerint formálódott. Ezeknek a helyi közösségeknek megvolt a saját szertartásuk, hagyományuk. Az idő elteltével az egyházon belül sajnálatos módon teológiai szakadások történtek. Ezek közül az egyik lett a Maronita Egyház, amely a térségben egyedüliként volt katolikus. A többi keleti katolikus egyház későbbi szakadások következményeként jött létre.
A Maronita Egyház a kereszténység vezetőjévé vált Libanonban, majd a legerősebb, legstabilabb és legnagyobb közösséggé formálódott. Nem volt konfliktusa senkivel. A pátriárkák vezették a közösséget a nemzeti úton, egészen 1920-ig, amikor is megalakult Nagy-Libanon.
A közel-keleti kereszténység szerepe azért fontos, mert hatszáz évvel előzte meg iszlámot. Vagyis a térség kultúrája eredetileg keresztény.
A pátriárka emlékeztetett, hogy immár ezernégyszáz éve élnek együtt a muszlimokkal.
A Maronita Egyház feje arra kérte a nyugatot, hogy végre vessen véget a Közel-Keleten rengeteg szenvedést, pusztítást és sok-sok ezer halálos áldozatot követelő, teljesen értelmetlen háborúnak.
– Attól függetlenül, hogy felelős vagy sem a nyugat ebben a háborúban, én úgy gondolom, hogy igenis nagy felelőssége van benne, kötelessége közösen vinni velünk ezt a terhet, ha valóban jó szándék jellemzi. Bár én személy szerint kétlem, hogy így van, ennek ellenére mi reménykedünk. Mi a remény közössége vagyunk – tette hozzá Bechara Boutros Rai.
A pátriárka kiemelte, hogy Magyarország és a magyar kormány érzékenyen követi a keresztények helyzetét. Nem fanatizmusból teszi, hanem meggyőződésből, hogy a kereszténység szükséges az iszlám világnak. Mert a magyar kormány keresztény értékrenddel rendelkezik, amit fontos megőrizni a Közel-Keletnek és az iszlámnak is. A muszlimok is ugyanezt mondják. A vallásos muszlimok azt mondják, hogy a keresztények fontosak az életükben.
– Ebből kiindulva Magyarország kiemelt álláspontot képvisel.
Igaz, sok európai szervezet segít, de mint állam, csak a magyar érzékeli ezt, és segít a mérsékelt irányzat fennmaradásában a Közel-Keleten
– mondta az egyházfő, aki felidézte, hogy tavaly kezdeményezték az iraki és szíriai pátriárkák meghívását, akiknek segítséget nyújtottak, hogy helyrehozzák templomaikat.
– Segítettek az embereken, hogy felépítsék otthonaikat. Libanonban is segítenek a helyreállításban és az emberek hazatérésében. Ezek a kezdeményezések a közelmúltban indultak. Nincsenek régi kapcsolataink, ezért sincsen nagy libanoni közösség itt. Ebben a nyitottságban Magyarországnak kiemelt helye van, mi pedig értékeljük a magyar állam erőfeszítéseit. Sok tisztviselőt láttam, akik érzékenyen állnak ehhez. Azon vannak, hogy minél több fiatal egyetemista jöhessen Magyarországra folytatni a tanulmányait. Bátorítják a fiatalokat, hogy vegyenek részt ösztöndíjprogramokban és a diákcsere-programban
– mondta a pátriárka.

A libanoni maronita pátriárka Erdõ Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsekkel együtt áldotta meg és Szent Charbel maronita szerzetesrõl nevezte el a gazdagréti Szent-Angyalok templom keresztelõkápolnáját
Fotó: MTI/Mónus Márton
Az egyházfő köszönetet mondott a magyar államnak, hogy ilyen álláspontot képvisel a közel-keleti keresztény entitással kapcsolatban, mert tudja, hogyha segíti a keresztényeket, ezzel a békét és a mérsékelt irányzatot támogatja a Közel-Keleten.
– Bízunk abban, hogy ez az együttműködés, ami egyrészt a magyar állam és egyház, másrészt a közel-keleti egyházak között létrejött, minél szélesebb körben bővül majd ki – fogalmazta meg optimizmusát Bechara Boutros Rai.
A teljes interjú elolvasható a Kereszténydemokrara Néppárt weboldalán is.