Radó Péter: a Civil Közoktatási Platform vezetője, korábban a Soros György alapítványai közé tartozó OSI Oktatáspolitikai Intézet igazgatóhelyettese volt. Radó Péter az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. vezető elemzőjeként állami megrendelésre készített terveket, elemzéseket, tanulmányokat. 2012-ben több mint 48 millió forintot, 2014-ben pedig közel 43 millió forintot fizettek ki így Radó cégének Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől 2011-ben 6 és fél millió ütötte az Expanzió markát, 2015-ben mintegy bruttó 25 millió forintot kaptak egy előzetes hatásvizsgálatra.
Setényi János: az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. A cég állami megbízásokat is kapott, de Bajnai Gordonnak is besegített, 2013-ban az Együtt párt szellemi műhelyeként működő Haza és Haladás Alapítvány felkérésére készítették el A Fehér könyv az oktatásról című kiadványt. Setényi és Radó egy azóta már inaktív blogon kritizálta rendszeresen a kormány oktatáspolitikáját, közben cégük az elmúlt években összesen közel 200 millió forintnyi állami megrendelést kapott.
Nahalka István: A Hálózat a Tanszabadságért nevű szervezet égisze alatt sokszor feltűnő Nahalka cége, a Nahalka és társa Oktatásszervező, Szolgáltató Bt. 2015- elején nyert el egy megbízást az Oktatási Hivataltól „A minőségbiztosítási rendszer kidolgozása” címszó alatt. A szerződés készítéséhez egy koncepciót is mellékeltek, amelyben a következőt írták Nahalkáék:
“A koncepció abból indul ki, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a pedagógusminősítés feladatai a magyar köznevelés fejlődését kell, hogy szolgálják. E fejlődés a magyar köznevelés eredményesebbé, hatékonyabbá és méltányosabbá tételét jelenti első sorban. Mivel értékelési folyamatokról van szó, a köznevelés fejlődésnek szolgálata két alapvető funkció érvényesülésének biztosítását jelenti: minősítés és fejlesztés.”
2016. februárjában azonban már egészen másként nyilatkozott a HVG-nek. „A világban inkább az a jellemző, hogy nincsenek minősítési elemei az értékelési rendszereknek, általában sokkal erősebbek a fejlesztő típusú értékelések. Magyarországon is jobb lett volna ebbe az irányba menni, én ma már azt mondom, hogy a pedagógusminősítést meg kellene szüntetni. Annyi problémával jár, annyira nagy ellenállást vált ki a pedagógusokból, hogy ezt tovább csinálni nincs értelme. Egy fejlesztő értékelés nem lenne rossz, de ez a túlbürokratizált rendszer nem segíti, hanem hátráltatja a munkát. A létrehozását azzal magyarázták, hogy a pedagógus előmeneteli rendszerhez kell valamilyen értékelési, minősítési rendszer. Az a probléma, hogy a pedagógusok előmenetele nem egy értelmezhető fogalom, ugyanis a pedagógus az első tanóráján ugyanazt csinálja, mint a pályájának a végén: nevel, ez a fő feladata.”
Nahalka István cége mindenesetre bruttó 31 millió forintért végezte el a megbízást, írja a PestiSrácok.hu.
Puskás Aurél: a Civil Közoktatási Platform szóvivője, aki ugyanakkor a Hálózat a Tanszabadságért nevű szervezet képviseletében írta alá az Együttel való megállapodását. Többször indult a pomázi önkormányzati választásokon: 2002-ben bejutott a képviselő-testületbe, mint MSZP-SZDSZ-es politikus. 2006-ban az MSZP-SZDSZ-Magyar Liberális Párt jelöltjeként már nem sikerült ez neki, mint ahogy 2010-ben sem jutott be. 2002-ben és 2006-ban is részt vett az SZDSZ választási programjának elkészítésében. Felszólalt több megmozduláson és részt vett a német megszállás emlékműve elleni tiltakozásokon is. Mindezeken felül ő az ügyvezetője a TINTA TANÁCSADÓ Oktatási, Innovációs Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-nek.
Puskás vállalkozása 2010 és 2011 között több megrendelést is kapott az Educatio Kht.-től. Csaknem 18 millióért TÁMOP pályázatokban közreműködtek, 5 millióért tanácsot adtak, 300 ezerért műhelyfoglakozásokat tartottak.
Krémer Ferenc: A szociológus az Orbán-kormány rendszeres bírálójának, sőt, saját bevallása szerint üldözöttének számít, nevesebb tanulmányai közé tartozik például a 2013 őszén publikált “A rendőrség Orbán Viktor maffiaállamában” című munkája.
Kormánybuktatásra folynak el az oktatásfejlesztési pénzek?
A LMP-és Hadházy Ákos szerint a kormány elfolyatta az oktatásfejlesztés uniós forrásait – éppen Krémer Ferenc cégét emelve ki példa gyanánt.
Krémer cége, az egyszemélyes Merkel Konzulent Zrt. viszont 564,5 millió forintos tendert nyert az Oktatási Hivataltól.
A félmilliárdos oktatási pályázatot alvállalkozók is kellettek, a projekt 2015 végén lezárult, de annak csak egy része valósult meg a cégvezető szerint.
Hogy ez alatt pontosan mit értett Krémer Ferenc, azt nem részletezte és ennél többet nem is volt hajlandó nyilatkozni.
Így nem tudni, hogy a több mint félmilliárdos keretösszegből mennyit használtak fel. Az Oktatási Hivatal a kiírás szerint úgy látta, hogy a feladatok ellátásához minimálisan 238 szakértőre lehet majd szüksége – olvasható az Átlátszó cikkében.
Németh Szilárd: Nem voltunk elég bátrak vagy erősek
A vádaskodások ellenére, az oktatásban sem volt politikai alapon elbocsájtás, s így ezek, az úgymond szakértők egészen mostanáig bolondra keresték magukat. Most pedig, hogy az áterőszakolt, liberális agymenéseik kudarcot vallottak, rögtön csatlakoztak a mindenféle ellenzéki hálózatokhoz. Pedig ők tették bele ezeket a csapdákat a köznevelés új rendszerébe. A liberális pedagógia kezeli piacként, szimpla szolgáltatásként a közoktatás-köznevelés rendszerét, s ennek az árát részben a családokkal fizetteti meg, lásd tankönyvpiac, részben meg közpénzeket nyúl le mindenféle fölösleges, életszerűtlen, erőltetett programokra. Miért is nem beszélünk arról, hogy “haverok” nyúlták le a tankönyvpiacot, és erőltették a szülőkre, a költségvetésre a méregdrága agymenéseiket? (…) Arról beszélek, hogy nem voltunk elég bátrak vagy elég erősek az oktatáspolitikában, magunkkal vittük ezt a koloncot, ahelyett, hogy nyíltan és bátran kimondtuk volna már akkor: az állami oktatás mellett állunk, amely a gyerekeket helyezi a középpontba, s csökkenti a szociális hátrányokat, és aki másként gondolja, az most nyugodtan lépjen egyet hátra – mondta el Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban.