A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság mintegy 15 ezer nőnek és kicsivel több mint 13 ezer férfinak utalja külföldre valamilyen nyugdíját vagy egyéb ellátását a KSH éves statisztikái szerint. Az ellátottak 85 százaléka, közel 30 ezer idős ember öregségi nyugdíjban részesül, két és fél ezer embernek özvegyi és szülői nyugdíjat, mintegy félszáznak pedig árvaellátást folyósítanak. A külföldre utalt öregségi nyugdíjban részesülők harmada 1945–1949 között született, korhatár előtt öregségi nyugdíjat (volt fegyveresek öregségi nyugdíját, Nők 40-et) mindössze 122-en kaptak.
Az öregségi nyugdíjasok beszámított szolgálati idő szerinti megoszlása lényegesen eltér a külföldre és a belföldre utalt ellátásoknál. Belföldön az öregségi nyugdíjasok több mint 57 százaléka 35–44 év szolgálati időt szerzett meg. A külföldi utalásoknál a legtöbben 15 év szolgálati idővel rendelkeztek. A szolgálati idő miatt is lényegesen alacsonyabb összeget kapnak a más országban élő magyar nyugdíjasok: a nekik jutó nyugdíj januári összege átlaga nem érte el a 45 ezer forintot, ami alig több mint egyharmada volt a 109 ezer forintos átlagos hazai folyósítási összegnek. Az összesítésből az is kiderül, hogy külföldre a legtöbb nyugdíjat és egyéb ellátást Németországba küldi a nyugdíjfolyósító. A második helyen Ausztria áll, kétezernél több ember kapott Magyarországról valamilyen nyugdíjat, egyéb ellátást Kanadában, az USA-ban, Svédországban, Szlovákiában és Ausztráliában is.
