A nemzeti egységes tanulói fittségi teszt (Netfit) a 2014/2015-ös tanév óta törvényben rögzített kötelező fittségmérési eljárás a magyar közoktatásban. A testnevelő tanárok azonban számos esetben jelezték, hogy nehézségekbe ütköztek a sajátos nevelési igényű gyerekek felmérése kapcsán – mondta lapunknak Tóthné Kälbli Katalin, a Magyar Diáksportszövetség (MDSZ) szakértője.
Hozzátette, hogy emiatt kétéves kutatási programba kezdtek csaknem 1200 sajátos nevelési igényű diák bevonásával, amelynek eredményeként alternatív tesztprogramokat dolgoztak ki az érintett diákoknak.
A hallássérült tanulók is sikereket érhetnek el a sportban, ha javítják a kondíciójukat
Fotó: Mirkó István
Tóthné Kälbli Katalin ismertetése szerint a sajátos nevelési igény több alcsoportot foglal magába. Beletartoznak a mozgáskorlátozott, az érzékszervi fogyatékos (mint a hallássérült, látássérült), a beszédfogyatékos, az értelmi fogyatékos, az autizmus spektrumzavarral élő, az egyéb pszichés zavarral küzdő, valamint a halmozottan fogyatékos gyerekek.
Ezenkívül vannak olyan tanulók, akik nem sajátos nevelési igényűek, viszont a testnevelés órán valamilyen egészségügyi ok miatt nem tudnak részt venni, akik gyógytestnevelésre járnak.
– A Netfit egészségközpontú tesztrendszert bővítettük ki úgy, hogy hiteles mérési eredményeket kapjunk mind a sajátos nevelési igényű, mind a gyógytestnevelés-foglalkozásra utalt gyerekek esetében – magyarázta a szakértő.
A fejlesztés lényegét egy példával illusztrálta. Az állóképességi profilban húszméteres ingafutásteszttel mérik a gyerekek fittségi állapotát. Ez azt jelenti, hogy két bóját letesznek húsz méterre egymástól, egyre gyorsabban szólal meg egy hang, amelyre el kell érni a bójához. A feladatot kifáradásig kell végezni, és azt nézik, mennyit tud futni a gyerek.
Ebből az értékből történik a maximális oxigénfelvevő képesség számítása, ami azért fontos, mert ez szoros összefüggést mutat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikójával – ismertette az eljárást Tóthné Kälbli Katalin. Vagyis meg lehet jósolni, hogy egy gyereknek az adott pillanatban mekkora az esélye arra, hogy később valamilyen egészségügyi kockázata legyen.
– Ez egy hangjelzéses teszt, így például a siket gyerekek nem hallják. Ezt a problémát a kommunikáció módjának megváltoztatásával hidalhatjuk át, azaz a hangjelzéseket kézjelzésekkel váltjuk fel. Látássérült tanulók esetében, amennyiben a helyváltoztatással járó mozgás nem kivitelezhető, illetve szervezési problémát okoz, egy alternatív tesztet ajánlunk, amelyben meghatározott ütemben kell egy zsámolyra föl-le lépni.
Három perc után meg kell mérni a pulzusszámot, amelyből kiszámolható a maximális oxigénfelvevő képesség. Autizmus spektrumzavarral élő diákoknál nehézséget okozhat, hogy egy külső hangingerhez alkalmazkodjanak, hogy odaérjenek a hangjelzésre, illetve fontos lehet nekik a kiszámíthatóság, hogy tudják, mikor lesz a feladatnak vége, márpedig egy kifulladásig tartó tesztnél ezt nem lehet tudni. Nekik az egy mérföldes (1609 méter) gyalogló tesztet javasoljuk alternatívaként – fejtette ki a szakember.
Ez tehát elmondása szerint egy nagyon rugalmas tesztrendszer, és a tesztfelvételt végző pedagógus döntheti el, hogy az adott tanulónak melyik a legmegfelelőbb mérési forma a több felajánlott alternatíva közül.
Mindehhez készítettek egy oktatóvideót, amely a Magyar Diáksportszövetség honlapján már elérhető, illetve hamarosan ingyenesen letölthető lesz a Netfit-kézikönyv második, átdolgozott kiadása is.
Át kellett alakítani a mérés informatikai rendszerét is. Mivel az adatok online elérhetők, nemcsak a tanárok, hanem a szülők és a gyerekek is nyomon követhetik az eredményeket. A Magyar Diáksportszövetség minden évben országos szintű, tudományos elemzést végez a fittségi adatok feldolgozásával.
Tóthné Kälbli Katalin hangsúlyozta: a Netfit kritériumorientált, egészségközpontú tesztrendszer, amelynek az eredménye szoros összefüggésben van az egészséggel. A gyerekek eredményét három zónába sorolja a rendszer: egészség zóna, fejlesztés szükséges és fokozott fejlesztés szükséges zóna. Akik nem az egészség zónába esnek, azoknak nagyobb a rizikójuk arra, hogy bizonyos mozgásszegény életmóddal kapcsolatos betegségek kialakuljanak náluk.
Mind a szülők, mind a gyerek megtudhatják, hogy a tanuló miben teljesített gyengébben, és milyen egészségügyi kockázattal jár a fejlesztés hiánya, illetve mit tud tenni annak érdekében, hogy fejlődjön az adott területen – mondta a szakértő. Tájékoztatása szerint a teljes Netfit-felmérésnek az aktuális állapot-visszajelzésen túl hosszú távú pedagógiai célkitűzése is van.
Fontos lenne, hogy a gyermekek a köznevelés rendszeréből kikerülve önállóan képesek legyenek fittségi állapotukat monitorozni és fejleszteni, sportolni, egészséges életmódot folytatni, értsék azt, miként kellene fejleszteni az egyes motoros képességeiket és ez milyen összefüggésben áll az egészségükkel.
Ehhez persze az is szükséges, hogy a testnevelő tanárok a gyerekekkel közösen kielemezzék a teszteket, beszélgessenek róla – mondta a szakértő.
A Magyar Diáksportszövetség egy konferenciasorozattal mutatja be a Netfittel kapcsolatos fejlesztéseket. Már voltak Debrecenben, Egerben, Győrben és Budapesten, holnap Szegedre mennek, pénteken Székesfehérvárra, jövő hét csütörtökön pedig Pécsen tartanak ismeretterjesztő konferenciát a témában.
Bővebb információ a www.mdsz.hu honlapon.
