Tóth Mónika ezt főként arra alapozza, hogy az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) követhetővé teszi a betegutakat: minden páciensről és az egészségügyi ellátórendszer összes szereplőjéről világosan lehet majd tudni, ki hol járt, milyen beavatkozásban részesült és milyen gyógyszert rendeltek számára.
2017 novemberében valamennyi állami egészségügyi intézmény kötelezően csatlakozik a rendszerhez. Minden közpénzből finanszírozott egészségügyi intézmény feltölti az összes nála végzett ellátás és beavatkozás valamennyi adatát és eredményét.
Az EESZT segítségével így bárki megnézheti a saját magáról keletkezett egészségügyi adatokat, nyomon követheti a számára felírt elektronikus recepteket és elektronikus beutalókat, értesülhet a hozzájuk tartozó információkról (például az előjegyzésben lefoglalt vizsgálati időpontjáról, helyszínéről, az intézmény elérhetőségéről és a rendelési időről).
Letöltheti egészségügyi dokumentumait, leleteit, zárójelentéseit, ahogyan az orvosok is lekérhetik a betegek képalkotó diagnosztikai vizsgálatainak eredményeit, vagyis a röntgenfelvételeket, a CT és az MR vizsgálati leleteket is. Tóth Mónika hangsúlyozta: a fejlesztők kiemelt figyelmet fordítottak az adatvédelemre, aminek az első szintje az önrendelkezés, amely lehetőséget ad arra, hogy ha szeretnénk, letilthatjuk a hozzáférést az egészségügyi adatainkhoz, ám tudni kell, életveszély esetén ezek a korlátozások feloldhatók.