Darák Péter a kollégiumvezetőkkel tartott félévzárón kiemelte: élő párbeszéd van a jogalkalmazás és a jogalkotás között, előbbi több esetben is kiváltotta a jogalkotási szándékot. A közigazgatási bíráskodás rendszerének átalakításával kapcsolatban úgy fogalmazott: óhatatlanul bizonytalansággal jár, ha valakinek a munkakörülményei megváltoznak.
Átfogó vizsgálatot indít jövőre a Kúria a devizahiteles ügyek kapcsán – jelentette be csütörtökön a legfőbb ítélkező fórum évértékelőjén a testület polgári kollégiumának vezetője. Wellmann György közlése szerint az év első felében – az egyes ügyek tapasztalatai alapján – a devizahiteles pereket tanulmányozó kúriai konzultatív testület egyebek mellett azt tanulmányozza majd, hogy mit tartalmaztak az egykori hitelek kapcsán kiállított kockázatfeltáró nyilatkozatok és az árfolyamkockázatról szóló, annak idején megszövegezett tájékoztatók. Emellett bekérik az ország bíróságaitól majd azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben azért mondta ki valamely devizahitel-szerződés semmisségét jogerősen az ítélkezés, mert az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő.

Elemzik a tájékoztatókat és a nyilatkozatokat Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az árfolyamkockázat kérdése kapcsán egyébként manapság is számos alkalommal kell állást foglalnia a hazai igazságszolgáltatásnak; idén a Kúriára megközelítőleg négyszáz devizahiteles ügy jut el, s ezek között is szép számmal akadt az árfolyamkockázat megítélését firtató eset. A kollégiumvezető kitért arra is, hogy az Európai Unió bírósága előtt jelenleg fél tucat magyar devizahiteles ügy van, így elképzelhető, hogy a luxembourgi ítélkező fórum hamarosan újabb iránymutató döntést hoz.
– Az európai uniós ítéleteket alaposan elemezzük, s ha szükséges, a Kúria ennek megfelelően módosítja gyakorlatát, adott esetben megváltoztatja korábbi jogegységi határozatait, esetleg újat fogad el – fogalmazott Wellmann György.