A Magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése című kiadvány a 2013 és 2015 közötti időszakról készült, és több mint 1100 oldalon keresztül gyakorlatilag teljes képet ad az egészségügyről, és sorba veszi azokat a tényezőket is, amelyek emellett érdemben hatnak a lakosság egészségi állapotára, befolyással vannak a megbetegedésekre és a halálozásra. Leírják például, hogy az összes 65 év alatti halálozás több mint felét (57 százalékát) lehetett volna megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal, az életmód, a társadalmi-gazdasági helyzet és a környezeti tényezők megváltoztatásával megelőzni. Ha pedig az érintettek időben igénybe vették volna a szükséges orvosi beavatkozásokat, az összes 65 év alatti haláleset 27 százaléka lett volna elkerülhető.
Az egészségi állapot mutatóiban nemzetközi összehasonlításban tapasztalható elmaradásunkat jelentős részben azonban továbbra is olyan tényezők okozzák, mint az egészségtelen táplálkozás, a testmozgás hiánya, a dohányzás, illetve a túlzott alkoholfogyasztás.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ anyaga hangsúlyozottan kitér a földrajzi különbségekben megnyilvánuló kockázati tényezőkre. Arra például, hogy Észak-Magyarországon az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam, ugyanakkor több településen nincs megfelelő ivóvíz, és magas a betöltetlen védőnői, háziorvosi körzetek aránya. Az iskolai végzettség és az egészségi állapot közötti összefüggést többek között azzal érzékeltetik, hogy egy alapfokú végzettségű férfi mintegy 12 évvel rövidebb életre számíthat, mint egy diplomás.
A nemzetközi összehasonlításban továbbra is kedvezőtlen megbetegedési-halálozási statisztikák mögött meghúzódó okok elemzésekor ugyanakkor kitér a közkiadások csökkenő-stagnáló, egyúttal a közvetlen lakossági kiadások emelkedő szintjére, valamint arra is, hogy az egészségügyi rendszer még mindig nem működik kellőképpen hatékonyan. Az orvosok és egészségügyi szakdolgozók hiánya, illetve egyenlőtlen területi megoszlása is kiemelt figyelmet érdemlő, központi eleme a magyar egészségügyi rendszer teljesítményproblémáinak – írják a jelentés készítői.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István szerint a kormányzati jelentés egyértelműen alátámasztja azt az elvi állásfoglalásukat, amit a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával, valamint a legnagyobb egészségügyi szakszervezettel, az EDDSZ-szel közösen mutattak be kedden. A Deklaráció címen kiadott dokumentum leszögezi: az egészség ügye nem gazdasági, hanem erkölcsi kérdés, így a politikusok hozzáállása első számú egészségvédő, ám rosszabb esetben első számú megbetegedési és halálozási kockázati tényező lehet, ezért az elmúlt negyedszázad tapasztalatai alapján gyökeres változtatást igényel.
Védőnői konzultáció kezdődik
A kormány szakmai párbeszédet indít a védőnőkkel, hogy mind az ötezer egészségügyi dolgozó elmondhassa véleményét és javaslatokat tehessen – jelentette be a stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott a védőnők napja alkalmából. Nyitrai Zsolt közölte, az első konzultáció Egerben lesz, június 21-én. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár pedig közölte, hogy július végéig el kell készíteni a nemzeti védőnői szolgálatról szóló koncepciót. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett: idén több mint 300 millió forintot biztosítanak a védőnők 30 ezer forintos pótlékára novembertől.