Már zajlik a hamarosan felálló, a korábbi Közoktatás-politikai Tanácshoz hasonló testület működésének jogszabályi kidolgozása – tájékoztatta lapunkat az oktatásért felelős államtitkárság. Hangsúlyozták: az oktatásügy egységes, minden érdekelt szereplőnek részt kell vennie benne, ezzel összhangban a 2011-ben megszűnt tanács helyét a „megerősített” Köznevelési Kerekasztal veheti át. Emlékeztettek: a köznevelésről csaknem egy éve folyik intenzív szakmai munka utóbbi keretein belül.
A várhatóan januártól működő fórum lényegében ugyanolyan funkciókkal bírna, mint a most működő kerekasztal, így az oktatás stratégiai-jogszabályi kérdéseivel foglalkozna. A különböző érdekvédelmi, valamint a pedagógusokat segítő szakmai szervezetek ide delegálhatnának meghatározott számú tagokat.
A Magyar Időknek nyilatkozó szakmai és érdekvédő szervezetek képviselői nyitottak a részvételre, ugyanakkor csak bizonyos feltételek teljesülésével. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: szeretnék tudni, hogy kik és hogyan kerülnek be a testületbe.
Palkovics László oktatási államtitkár és Andreas Schleicher, az OECD igazgatója értékelte a képzési rendszert
– A kérdés, hogy a minisztérium választja-e ki a résztvevőket, vagy minden fontos szakmai szervezet részt vehet a munkában – mutatott rá. Szerinte tisztázni kell azt is, hogy milyen hatáskörrel dolgozna a fórum. Mendrey László emlékeztetett: a 2011 előtt működött Közoktatás-politikai Tanács megkerülhetetlen volt a véleményezéskor, a miniszter valódi tanácsadójaként működött.
– Ismét szükség van egy ilyen testületre, nem folytatódhat tovább az egymás melletti elbeszélés – hívta fel a figyelmet.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy egyelőre nem látták azt az előterjesztést, amely az új testület működésének részleteit tartalmazza. – Holott a PSZ korábban miniszteri garanciát kapott a jogszabály-előkészítésben való részvételre – hívta fel a figyelmet.
Hozzátette: szükség lenne arra, hogy a szaktárca konzultációt kezdeményezzen a kérdésben, már csak azért is, mert a pedagógusok sztrájkbizottságának 25 pontjában is szerepelt követelésként egy ilyen fórum megszervezése. Galló Istvánné rámutatott: ebben a testületben a szakmai és szakszervezeteknek, a szülőknek, a diákoknak, az egyházaknak mint intézményfenntartóknak, a nemzetiségi önkormányzatoknak egyaránt meg kell jelenniük. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a fórum ne döntéshozó, hanem tanácsadó-konzultációs testületként működjön, és ennek törvényi garanciája legyen. Emellett szükség van arra, hogy miután a szaktárca meghatározza a létszámkereteket, a szervezetek maguk választhassák ki demokratikusan a testület munkájában részt vevő tagokat.
Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom vezetője lapunknak arról beszélt, minden sajtónyilvános és demokratikus egyeztetésen részt vesznek, ha arra kapnak meghívást. Ugyanakkor jelezte: „elnézve az eddigieket”, sok jóra nem számítanak. – Csak reménykedhetünk abban, hogy ellentétben a mostani Köznevelési Kerekasztallal, ez a régi-új egyeztető testület lényegesen jobb minőségben és kiegyensúlyozottabban fogja megjeleníteni az oktatásban érdekelt feleket, szakembereket, és eredményeinek, döntéseinek figyelembevételére lesznek törvényi garanciák – fogalmazott.
Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője ugyancsak azt hangsúlyozta: abban az esetben lehet érdemben megfontolni a részvételt, ha ez a fórum nyilvánosan működik, és valóban a kompetens szervezetek, nem pedig a kormánynak elkötelezett szereplők vesznek részt a munkában. Hangsúlyozta: garanciákra és egy megfelelő mechanizmus kialakítására van szükség a tagok kiválasztását és a működést illetően, enélkül a CKP tagjai távol maradnak.
Tegnap ismét összeült a Köznevelési Kerekasztal, amelyen részt vett az OECD oktatási igazgatóságának vezetője is.
Andreas Schleicher hangsúlyozta: Magyarország „jó úton indult el”, ugyanakkor további javulásra van szükség az oktatás minőségében, valamint a „nagyon nagy mértékű” társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása területén. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy Magyarország nagyot lépett a szakképzés megerősítése területén.
Palkovics László oktatási államtitkár rámutatott: a szaktárca kiemelt hangsúlyt fektet a tanárképzés és továbbképzés átalakítására, hiszen jó tanár nélkül nincs jó iskola, a pedagógusok kompetenciái határozzák meg, milyen lesz az oktatási intézmény. Szerinte nem jó, ha az oktatáshoz való hozzáférés differenciált, és jelezte, a PISA-felmérés eredményei erős összefüggést mutatnak a családi háttérrel. – Egy jó oktatási rendszernek ezt is ki kell küszöbölnie – hívta fel a figyelmet. Az államtitkár egyébként sikeresnek értékelte a kerekasztal elmúlt kilenc hónapban végzett munkáját.
Létrejönnek a tankerületi központok
Döntött kedden az Országgyűlés arról, hogy november 30-tól létrejöhetnek a tankerületi központok, így megkezdődhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szétválása 58 egységre. A módosítást indokolta egyebek mellett, hogy a települési önkormányzatok működtetési feladatait az állami fenntartó veszi át. Napirend előtt az MSZP-s Kunhalmi Ágnes azt mondta, 2010-ben a Fidesz „kibillentette” a közoktatás helyzetét, így mostanra gondot okoz a forráselvonás, a pedagógusok kimerültek, a diákok a tudást az iskolán kívülről kénytelenek beszerezni. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kijelentette: a szocialista vezetésű kormányzás idején elvettek egyhavi fizetést minden pedagógustól, 1200 milliárd forinttal növelték az önkormányzatok adósságát, ezzel szemben 2010 után pótolni tudták a hiányzó forrásokat. Jövőre pedig 104 milliárd forinttal több pénz jut közoktatásra a 2016-os kerethez képest – tette hozzá.
