Megújítaná a kormány a felsőoktatásban kiemeltnek számító képzéseket – derült ki a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű középtávú szakpolitikai stratégia leiratából. A kabinet által még nem tárgyalt tervezetben többek között az szerepel, hogy az orvosképzés esetében szükség van a klinikai oktatás bázisának megerősítésére és színvonalának emelésére.
Ennek részeként a négy érintett felsőoktatási intézményben a klinikai kapacitások megduplázását, valamint az egyetemi klinikai képzési infrastruktúra jelentős modernizálását jelölték meg célul.
A dokumentum felhívta a figyelmet arra is, hogy emelni kell a természettudományos alap- és mesterképzések színvonalát a hallgatók tanóráinak jelentős csökkentésével és több önálló feladat, úgynevezett projektmunka biztosításával. A stratégia szerint szükség van a műszaki képzés szerkezeti felépítésének megújítására és az oktatási módszerek hatékonyságának növelésére, valamint az agrárterületen új duális képzési formák bevezetésére is.
A gazdaságtudományi területen a gazdasági mesterszakok kínálatának szélesítését jelölték meg célul, az informatikai képzésnél pedig az alapszakok képzési és kimeneti követelményeinek érdemi felülvizsgálatát sürgeti a kormány.
A tervezet kitér a pedagógusképzés megújításának folytatására, különös tekintettel annak tartalmi-módszertani átalakítására. Ennek részeként célként fogalmazták meg, hogy valósuljon meg a pedagógusképző felsőoktatási intézmények szakmai fejlesztése.
A stratégia változást sürget a doktori képzés területén is, mivel – mint írták – Magyarország igen kedvezőtlenül áll e területen. Míg nálunk a 25–34 éves korosztályban ezer lakosra vetítve évente 0,8 a kiadott PhD-fokozatok száma, az EU átlaga 1,69.
A magyar adat nemcsak az olyan fejlett országokkal összehasonlítva alacsony, mint Németország (2,65), Svédország (2,9) vagy Svájc (3,68), hanem a nemzetközi fejlesztőközpontokért folyó versenyben konkurensként fellépő kelet-közép-európai országokhoz viszonyítva is – hívták fel a figyelmet. Megjegyezték, hogy 2008 óta nem történt érdemi növekedés ezen a téren, a PhD-fokozatot szerzett hallgatók éves száma 1200 fő körüli szinten stagnál, ez a szám pedig nem elegendő az oktatói és kutatói utánpótlás megfelelő biztosításához és hazánk nemzetközi versenyképességének javításához.
Emiatt a doktori hallgatók létszámának emelése, valamint fokozatszerzési arányuk javítása elengedhetetlen annak érdekében, hogy meglegyen a szükséges akadémiai utánpótlás – mutattak rá a tervezetben.