Hozzátette: a Paksi Atomerőmű bővítésénél mindig utólag fizetnek az elvégzett munka után.Szólt arról, hogy Magyarország még nem fizetett a Paks II beruházás orosz fővállalkozójának az eddig elvégzett munkáért, éppen ezért fontos feladatnak tartják, hogy az orosz hitel lehívásával az első kifizetés rövidesen megtörténjen az eddig elkészített, engedélyezéshez is szükséges dokumentumok, tervek után a szerződésnek megfelelően.
Az államtitkár kiemelte, a villamosenergia előállításában az atomenergia megkerülhetetlen klímavédelmi és ellátásbiztonsági szempontok miatt.
Európában az atomerőművek fontos bázisát adják a villamosenergia-ellátásnak, a felhasznált villamosenergia egynegyede atomenergiából származik – jegyezte meg.
Aszódi Attila a műsorban hangsúlyozta, hogy Magyarországnak hosszú távon szüksége van az atomenergiára. Az ország energiapolitikája 40 százalékot szán az atomenergiának az évszázad végéig a villamosenergia-felhasználásban, a 60 százalék arányt pedig más forrásokból kell fedezni.
Az államtitkár szerint Magyarországon helyes fejleszteni a megújuló energiát is, ugyanakkor az ország az atomenergia mellett a következő évtizedekben még építeni fog a fosszilis energiahordozókra, elsősorban a gázra, a szénfelhasználás pedig hosszú távon visszaszorul.
Rámutatott: a paksi atomerőmű jelenlegi blokkjai a 2030-as években leállnak, így, „ha most nem lépnénk, a jelenlegi hazai kapacitást sem tudnánk fenntartani, és a villamos energia iránti egyre növekvő igényeket sem tudnánk kiszolgálni”.
Emlékeztetett arra, hogy a következő 15 évben Európa-szerte le fognak állni azok a fosszilis bázisú erőművek, amelyek a villamos energia jelentős részét előállítják. A folyamat a villamosenergia-termelőkapacitás 25 százalékát fogja érinteni, ennek pótlásáról gondoskodni kell.
Az államtitkár elmondta, hogy a világon harminc olyan ország van – közöttük Magyarország -, amely értő használója az atomenergiának. Ezt a kompetenciát, tudást szavai szerint nem szabad elveszíteni.
Aszódi Attila álláspontja szerint a megújuló energiákban, például a napenergiában komoly lehetőségek vannak, de atomenergia nélkül szerinte nem képzelhető el a magyar villamosenergia-ellátás, ezért Paks2 megépítésére szükség van.
Felidézte, hogy a hatályos energiapolitikai célkitűzés szerint 2030-re körülbelül 16 százalékot érhet el a villamosenergia-felhasználáson belül a megújuló energiahordozók részaránya, de ennél akár magasabb arány is elképzelhető. Emellett jelentős szerepe marad az energiaellátásban a legkörnyezetkímélőbb fosszilis energiahordozónak, a földgáznak is – jelezte.
Aszódi Attila előadásában tájékoztatott arról, hogy Paks2 megépítéséhez már sikerült megszerezni a környezetvédelmi engedélyt és a telephelyengedélyt, ezek jogerősek, valamint megérkezett az összes uniós jóváhagyás is.
Tájékoztatása szerint a jövő nyárra készül el a nukleáris létesítési engedélykérelem, amelyről az Országos Atomenergia Hivatal fog dönteni. Szavai szerint a munkálatok a paksi telephelyen már a jövő év elején megkezdődhetnek, ennek során a blokkok megépítéséhez elengedhetetlenül szükséges kiszolgáló létesítmények, felvonulási épületek megépítése indulhat meg.
A Vas megyei Bükön szerdán kezdődött vándorgyűlés fő témája az energia-fenntarthatóság és az innováció. A három napos rendezvényen 700 szakember, köztük az energetikai cégek vezetői vesznek részt.
A vándorgyűlés helyszínén szerdán kiállítás nyílt meg 40 kiállító részvételével, főleg elektronikai termékeket, speciális berendezéseket előállító cégek rendeztek be standokat.