Tóth Csaba szerint ez egy nagyon veszélyes kategória, amelyet nem lenne szabad használni. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy fogalmazott: senkinek nincs joga ahhoz, hogy hazaárulónak nevezze a másik párt képviselőjét azért, mert másképp definiálja a magyar érdeket.
Ez egy politikai kategória – tette hozzá Tóth Csaba.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport ügyvezetője szerint devalválódik a kifejezés, ha állandóan a közbeszéd része. Mindemellett azt sem tartja jónak, ha a felháborodás elkerülése miatt nem lehet használni.
Létezik hazaárulás. Számos példa van rá a történelemből és a jelenből is – mondta Mráz Ágoston Sámuel.
Nem szabad minden emberi gyengeséget hazaárulásnak titulálni, ugyanakkor van az a minősített eset, amikor valaki önérdekből, együttműködve külföldi hatalmakkal elárulja nemzete érdekeit – fejtette ki a Nézőpont Csoport ügyvezetője.
Závecz Tibort az ’50-es évek hangulatára emlékezteti a stílus. A Závecz Research alapító-ügyvezetője számára az még elfogadható volt, amikor a politikusok morális hazaárulásról beszéltek, mert azt gondolta, „az egy gyengítő jelző”. A hazaárulás ugyanakkor már jogi kategóriába tartozik jelentése pedig az idegen érdekek kiszolgálása – fejtette ki álláspontját.
Senki nem mondta, hogy a hazaáruló nem szereti a hazáját. Azt nem tudja, hogyan kell a hazáját szolgálni – közölte Gajdics Ottó, a Magyar Idők főszerkesztője.
Vajon melyik a haza szolgálata? A nyilvánvaló hazugságokat tartalmazó Sargentini-jelentés elutasítása vagy a megszavazása? – tette fel a kérdést a Magyar Idők főszerkesztője.
A teljes adás visszanézhető az ECHO TV weboldalán és youtube csatornáján.
