A jövőben nem a nemzetállamok, hanem a civilizációk összeütközésével, az iszlám és a keresztény Európa konfliktusaival kell számolni – hangsúlyozta lapunknak Szávai Ferenc professzor, a Kaposvári Egyetem rektora a Régiók a Kárpát medencén innen és túl című konferencia megnyitása előtt. A rendezvény házigazdája kijelentette: napjainkban nemcsak környezeti, hanem gazdasági migrációról is beszélnünk kell. Nagy tömegek kelnek útra a gazdasági erőforrások megszerzésének reményében, az eltűnő víz és az élelmiszerhiány miatt.
– A migrációról folyó vitákat a folyamatosan növekvő trendek jellemzik. Exponenciális robbanás rázta meg a „híripart”. Az özönlő információ az ellenkező reakciót váltotta ki. Egyfajta eltompulás, „beteltségérzés” lett úrrá a rádióhallgatók, tévénézők, újságolvasók körében – mutatott rá Gazdag Ferenc. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára arra intett: a médiaüzeneteknek nagyon specifikusnak kell lenniük, és mindig konkrét dolgokról kell szólniuk.
A professzor arról is beszélt, hogy nyugaton azok mondanak véleményt a migrációról, akik nem is láttak migránst. Szerinte inkább az indentitásérzés erősítésére kell törekedni. – Gondoljunk arra, hogy az iskolába járó keresztény és más vallású gyerek együttélésének milyen kockázatai lehetnek. Magyarországnak – amely mentesíteni tudta magát a migrációtól – a preventív eljárásokon kell továbbra is gondolkodnia – szögezte le Gazdag Ferenc.
Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem tanára szerint Németországban sikertelen volt a migránsok beilleszkedése, és az is marad, mivel túlnyomó hányaduk írástudatlan. – Hogyan lehet egy afgán kecskepásztorból autógyári munkást csinálni? – tette fel a kérdést a szegedi professzor.