Az Orbán-kormány által 2012-ben bevezetett változtatásokat megelőzően az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesületbe tömörült három francia kötődésű társaság, az Edenred (korábban Accor Services), a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo fedte le a hazai utalványpiacot. Évente átlagosan 200-230 milliárd forintos forgalmat generáltak, nyereségük pedig megközelítőleg ötvenmilliárd forintot tett ki, amely haszon jelentős része természetesen kiáramlott az országból. A polgári kormány által tett változtatások nyomán az e tevékenységből származó nyereség határainkon belül marad, s a rászorulók – hátrányos helyzetű gyerekek, idős és fogyatékkal élő állampolgárok – üdültetését szolgálja.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítására indított keresetet Magyarországgal szemben, a bíróság pedig öt pontban állapított meg eltérést az uniós jogtól.
- Az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát sérti az uniós irányelvet, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.
- Az a kikötés, hogy mind a leányvállalatnak, mind az anyavállalatnak a magyar jog szerint kell létrejönnie, magában foglalja, hogy a székhelyüknek Magyarországon kell lennie, ami hátrányos megkülönböztetés a bíróság szerint.
- Ítéletében a bíróság rámutatott arra is, hogy a cafeteria-ügyben kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek eleget tenni egyes feltételeknek.
- A magyar jogi szabályozás a bíróság szerint azzal is sérti az irányelvet, hogy a kibocsátók minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen való jelenlétének megkövetelésével magyarországi telephely meglétét írja elő számukra.
- A kedvező adózási feltételek biztosítása a munkavállalók számára megsérti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is.
A francia monopólium megszűnése nagyon zavarta a pénzügyi hatalmasságokat
Amikor a magyar kormány átalakította a kafetéria rendszerét, és a profitot addig kilapátoló francia cégek kiszorultak a magyar piacról, nem akárki állt ki a multik mellett. A Magyar Idők úgy tudja, hogy egy, a Nemzetközi Valutaalappal zajló egyeztetésen maga – az egyébként francia származású IMF-elnök – Christine Lagarde fejezte ki rosszallását. Az elnök asszonynak egyébként rövidesen bíróság elé kell állnia egy „hanyagság” miatt, abban az ügyben, amelynek keretében Bernard Tapie üzletembernek az Adidas cég eladását követően 403 millió eurót fizetett ki a francia állam.
Az európai ítélet után is elfogadják az Erzsébet-utalványokat
Az Erzsébet-utalványok – akár papíralapon, akár kártyán rendelve – továbbra is a béren kívüli juttatás részeként adhatók, ezt a hatályos adójogszabályok biztosítják. Az Erzsébet-utalványok kibocsátása, elfogadása és beváltása elektronikus kártya formájában is zavartalanul folyik tovább – erősítette meg az Erzsébet-program honapján olvasható közlemény azt követően, hogy az Európai Unió Bírósága az uniós joggal összeférhetetlennek mondta ki a SZÉP-kártya és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemeit.
