A parlament hétfői ülésén megválasztják az új államfőt. A két jelölt, Áder János és Majtényi László 15-15 perces időtartamban szólal fel, a képviselők ezt követően titkos szavazáson adhatják le voksukat. Az első forduló akkor eredményes, ha az egyik jelölt kétharmados támogatást szerez. Eredménytelenség esetén második szavazást tartanak, amelynek végén az a jelölt válik államfővé, aki – a voksok számától függetlenül – a legtöbb szavazatot kapta.
– Majtényi László Soros György államfőjelöltje, az üzletember áll mögötte – jelentette ki tegnap a Fidesz kommunikációs igazgatója. Mint Hidvéghi Balázs fogalmazott, egy nappal a szavazás előtt egyre több a nyugtalanító kérdés Majtényivel kapcsolatban. – Az eddig elérhető információk alapján az tudható, hogy Majtényi László valójában Soros György jelöltje, Soros György érdekei, Soros György pénze áll mögötte – mondta Hidvéghi. Hozzátette, hogy aki a dollármilliárdos tőzsdespekuláns hatalmi és gazdasági érdekeit szolgálja, az nem szolgálhatja a magyar érdekeket, mert a kettő kizárja egymást. A kommunikációs igazgató szégyenteljesnek nevezte, hogy a baloldali pártok idegen hatalmi érdekek mögé álltak be ahelyett, hogy a magyar érdekek iránt elkötelezett jelöltet állítottak volna.
Hidvéghi Balázs szerint Majtényi ahelyett, hogy válaszolt volna az elmúlt napokban neki feltett kérdésekre: pontosan mennyi pénzt kapott Sorostól, milyen célokra kapta, és a milliárdos mit várt el cserébe, „hazudozásba kezdett”. Mint mondta, ellentmondó információk láttak napvilágot minderről, mert bár Majtényi László tagadta, hogy ismerné Sorost, „az sem lehet igaz, hogy ne ismernék egymást”, mivel az Eötvös Károly intézetet közösen hozták létre évekkel ezelőtt. Hidvéghi hangsúlyozta: az intézet létrehozásának célja az volt, hogy befolyásolják a közvéleményt, a magyar belpolitikát, a közéletet, ám olyan más nemzetfelfogás, értékrend áll e mögött az intézet mögött, amely nem nyerte el a magyarok többségi támogatását. Hidvéghi Balázs emlékeztetett arra, hogy az első sajtóhírek 145 millió forintot is meghaladó támogatásról szóltak, majd Majtényi 69 millió forintról beszélt, az általa vezetett intézet kimutatása pedig 109 millió forintos összeget jelez.
Emlékezetes: nemcsak a Soros Györgytől kapott milliók, hanem Majtényi jelölése körül is vannak kérdések. Kezdetben arról volt szó, hogy civilek indítottak petíciót azért, hogy a volt ombudsman legyen az államfő, aki erre a felkérésre mondott igent. A kezdeményezés aláírói között volt Bitó László író, Bródy János zenész, Heller Ágnes filozófus, Kéri László politológus, Göncz Kinga volt külügyminiszter, illetve Parti Nagy Lajos író.
Gyurcsány Ferenc nemrég azonban arról beszélt, hogy a látszat ellenére nem a civilek, hanem a baloldali pártok köztársaságielnök-jelöltje Majtényi. A DK elnöke az InfoRádióban azt mondta, hónapokon keresztül tartó megkonstruált folyamat volt, hogy Majtényit először civilek ajánlják, s kérjék, hogy a demokratikus ellenzéki pártok támogassák.
– Volt olyan találkozójuk a pártelnököknek Majtényi Lászlóval, amikor részleteket egyeztettünk, hogy ki, mikor, melyik testület tudja ezt elfogadni és mellé állni – mondta el Gyurcsány Ferenc. Szavai alapján Majtényi valótlanul állította korábban, hogy „úgy ugrottam bele ebbe az egészbe, hogy senkivel, egyetlen pártvezetővel sem beszéltem”.
Rövid időre Áder János jelölése körül is akadt némi bizonytalanság. Az Atv.hu tavaly decemberben kormányzati forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy Áder úgy készül, hogy 2017 májusa után, ha lejár a mandátuma, már nem lesz köztársasági elnök. Ekkor került elő Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének neve, mint potenciális köztársaságielnök-jelölt.
A Fidesz dobogókői kihelyezett elnökségi ülésén Orbán Viktor azonban Áder Jánost javasolta államfőnek, amit a párt elnöksége egyhangúlag támogatott.
A miniszterelnök még karácsony előtt személyesen tájékoztatta Ádert arról, hogy a Fidesz ismét őt jelöli az államfői posztra, és az államfő december végén igent mondott a jelölésre. Az erről szóló nyilatkozatában úgy fogalmazott: a megbízatásra eddig is olyan alkotmányos szolgálatként tekintett, amelynek ellátása közben a magyar nemzetnek tartozik felelősséggel és számadással. Hangsúlyozta: újbóli megválasztása esetén továbbra is kiemelt feladatának tartja a törvényalkotás feletti alkotmányos kontroll gyakorlását, és mindent megtesz természeti környezetünk védelme, a jövő nemzedékek iránti felelősségvállalás társadalmi szintű megerősítése, a magyar értékek és magyar érdekek következetes nemzetközi képviselete érdekében.
A harmadik magyar köztársaság elnökei
Szűrös Mátyás (1989. október 23.–1990. május 2.) Az Országgyűlés elnökeként lett ideiglenes köztársasági elnök.
Göncz Árpád (1990. május 2.–2000. augusztus 4.) 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnökeként ideiglenes köztársasági elnök, majd megválasztott államfő.
Mádl Ferenc (2000. augusztus 4.–2005. augusztus 4.)
Sólyom László (2005. augusztus 5.–2010. augusztus 5.)
Schmitt Pál (2010. augusztus 6.–2012. április 2.)
Kövér László (2012. április 2.–2012. május 9.) Schmitt Pál lemondása miatt az Országgyűlés elnökeként gyakorolta az államfői jogköröket.
Áder János 2012. május 10. óta van hivatalban.