Eseti juttatásokkal próbálják a bíróságokon tartani az „elhivatott, értékes munkavállalókat”, félő azonban, hogy ezek az erőfeszítések önmagukban nem elégségesek, és hogy az elvándorlási folyamat, amely már megindult, a jövőben tömegessé válhat – közölte lapunkkal az Országos Bírósági Hivatal (OBH). A szervezet hangsúlyozta: takarékoskodással a bíróságok elő tudnak teremteni annyi pénzt, amennyivel az igazságügyi dolgozók teljesítményét alkalomadtán elismerhetik, de az átfogó bérrendezés elkerülhetetlen.
Az OBH meglepően éles hangot ütött meg a levelében. A hivatal először felidézte, hogy 2001-ben az Orbán-kormány a közszférában szolgálatot teljesítők bérezését egységes alapokra helyezte: az igazságügyi alkalmazottak illetményét a köztisztviselők, majd a kormánytisztviselők illetményéhez igazította. S emlékeztetett arra is: akkor a jogalkotás indoka az volt, hogy azonos felelősségi szinthez azonos bérezésnek kell tartoznia. Ami most történik, az viszont szembe megy ezzel a szemlélettel a szervezet megítélése szerint. Mint jelezték: 2016 júliusától kezdődően a kormánytisztviselők három lépcsőben, szakaszosan állami tisztviselőkké válnak, ezzel a javadalmazásuk is megváltozik. Az ügyészség és a bíróság szeptember elején tett közös javaslatot a szaktárcának azért, hogy a viszonyítás a hivatásrendek között megmaradjon. „Sajnálatos, hogy végül nem ez a közös javaslat került az Országgyűlés elé, hanem egy olyan tervezet, amely példa nélküli módon két hivatásrend (az igazságügyi és az ügyészségi alkalmazottak) bérét a 2016. december 31-i szinten befagyasztaná. A jelenleg ismert tervezet a garantált bérminimum kifizetését sem biztosítaná számukra.
A 2017. január 1-jétől alkalmazandó garantált bérminimum egyszerű átemelése az igazságügyi alkalmazottak illetményrendszerébe azt eredményezné, hogy egy pályakezdő éppen annyit kereshetne, mint a 16 éves szakmai tapasztalattal rendelkező munkatárs (bruttó 161 250 forintot)” – írja az OBH. Hozzátéve: továbbra is folyamatosan egyeztetnek az Igazságügyi Minisztériummal, s bíznak a megoldásban.
A tárca lapunk kérdésére azt közölte: az Igazságügyi Minisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériummal együtt vizsgálja a kérdést, és közösen dolgoznak az ügy mielőbbi megoldásán.
Mint arról beszámoltunk: szeptemberben az Egri Törvényszéken a teljes szabálysértési iroda – hat dolgozó – jelentette be egyszerre, hogy ötödével több pénzért egy multicéghez mennének árufeltöltőnek. Az OBH szerint az igazságügyi dolgozók elvándorlása veszélyes méreteket öltött; különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Vas megye és a főváros bíróságain jelent problémát, fő oka pedig az, hogy több más munkahelyen magasabb fizetést kaphatnak. A hivatal kiemelte: az is kockázatot jelenthet, hogy egyre többen vállalnak másodállást, miközben a bíróságon végzett munka közben bizalmas adatokhoz férnek hozzá.
Hasonló véleményen volt Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) és a Pécsi Ítélőtábla elnöke is. Kiemelte: a közel háromezer bíró munkáját 12 ezer ember segíti, akiknek a helyzetén a bírói alapilletmény nyáron beígért és az elvárásoktól messze elmaradó, kétszer öt százalékos emelése sem segít igazán.