A kormány terrorizmus elleni akciótervet fogadott el a brüsszeli merényletek után kialakult európai biztonságpolitikai helyzet miatt. A számos törvény módosítását tartalmazó akcióterv részleteit ismertető Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter szerint az intézkedések meghozatalát az indokolta, hogy nyilvánvalóvá vált: a fokozott bevándorlás növeli a terrorveszélyt. A terrorizmus elleni akcióterv az alaptörvény terrorveszélyhelyzetre vonatkozó módosítása mellett érinti a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a rendőrségi törvényt is, illetve kiterjed a büntető törvénykönyv terrorizmusra vonatkozó tételeinek módosítására, bizonyos szankciókat megemelve, de emellett az intézkedéscsomag a terrorizmus elleni harchoz a rendvédelmi erők számára létszám-, eszköz- és technikai fejlesztéseket is javasol. A csomag a rendőrség és a katasztrófavédelem által jelenleg is használt egységes digitalizált rádiórendszer kibővítését indítványozza, valamint megerősítené a Terrorelhárítási Központot (TEK). A csomag része egy olyan törvény megalkotása is, amely a terrorizmus elleni harcot megkönnyítve lehetővé tenné, hogy a magáncégek, bírói engedélyhez kötötten, biztosítsák a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lefoglalt adatszolgáltató eszközök dekódolását. Emellett bírói döntés alapján lehetőséget teremtenének arra, hogy a terrorizmussal kapcsolatos esetek vizsgálata során a bankszámlákba is betekinthessenek a nyomozó hatóságok. A jogszabályok alapján erre most csak utólag van lehetőség.
Pintér Sándor bejelentette: az akcióterv részeként a jobb információáramlás biztosítása érdekében egy terrorelhárítási információs és bűnügyi központ létrehozásáról már döntött is a kormány. Ennek a központnak a feladata lesz, hogy a beérkezett információkat megfelelő szakmai tudással párosítva értékelje, elemezze és egyes nemzetbiztonsághoz kötődő szerveket vagy a rendőrség szervezeteit támogassa a munkájukban, felhívja a figyelmüket egyes terrorcselekményekre.
Simicskó István honvédelmi miniszter a brüsszeli terrortámadásra utalva hangsúlyozta: új biztonsági helyzet van, a hibrid hadviselés korszakát éljük, és a Magyar Honvédség is szeretné a feladatát teljesíteni a magyar emberek biztonságának garantálása érdekében.
Az alkotmánymódosítást indokolva elmondta: alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a honvédség is felvehesse a harcot a terrorista fenyegetésekkel szemben. – A magyar honvédségnek van olyan tudása, amellyel világszerte küzd a terrorizmus ellen, így Afganisztánban, a mostani jogi szabályozás szerint azonban ezt itthon nem teheti meg. Ezért azt szeretnénk elérni, hogy szükséges esetben a honvédség tudja segíteni a rendvédelmi szervek munkáját – fogalmazott a honvédelmi miniszter.
Arra a felvetésre, hogy osztrák sajtóértesülés szerint két hónapja Sopronban látták Salah Abdeslamot, a tavaly novemberi párizsi terrorakciók egyik fő szervezőjét, Pintér Sándor azt mondta: osztrák jelzés alapján vizsgálatot folytatnak, amely majd pontosítja, hogy kik és milyen célból jártak az érintett személyek közül Magyarországon és átlépték-e a zöldhatárt.
Az MSZP és a Jobbik tárgyalna a csomagról
A Jobbik támogatja a kormány terrorizmus elleni javaslatcsomagját, ha az valóban a visszaszorításról, a megelőzésről szól – mondta a párt szóvivője. Mirkóczki Ádám szerint ha a Fidesz nem a terrorizmussal összefüggő jogszabályokat szeretne bevezetni, hanem egyfajta rendeleti kormányzást, akkor pártja továbbra sem asszisztál ahhoz. Az MSZP minden olyan intézkedési tervről tárgyal, amely a magyar emberek biztonságát szolgálja, de az ötpárti egyeztetésen való részvételük feltétele, hogy a kormány a javaslatait a helyzet súlyosságához mérten időben és írásban előre megküldi minden frakciónak. A Párbeszéd Magyarországért véleménye szerint a terrorizmus elleni intézkedéscsomag valójában „egy önkényuralmi csomag, propagandaszósszal leöntve”. A Demokratikus Koalíció úgy véli, ez a maradék demokrácia felszámolása, az orbáni diktatúra kiépítésének újabb lépése, alapvető szabadságjogok lábbal tiprása.