Információink szerint a Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati kérelem benyújtását fontolgatja a Legfőbb Ügyészséghez a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőinek ügyében, az úgynevezett kémper végén született felmentő ítéletekkel szemben. A Fővárosi Ítélőtábla szeptember 25-én mentette fel jogerősen a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, Galambos Lajost, utódját, Laborc Sándort, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és P. László cégvezetőt a kémkedés és bűnpártolás vádja alól.
Ha a Legfőbb Ügyészség egyetért a Fellebbviteli Főügyészséggel, a Kúriához fordulhat rendkívüli jogorvoslatért.
A büntető eljárási szabályok szerint a felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ítélete ellen akkor van helye, ha az ügydöntő határozatot a bíróság törvénysértő módon hozta meg. Ha a Kúria osztja az ügyészség álláspontját, hatályon kívül helyezheti a „négyesfogat” ítéletét és új eljárásra kötelezheti az ítélőtáblát. Ebben az esetben bármi megtörténhet, azaz akár újból fordulhat a kocka, és – miként egyszer már az „első” elsőfokon – ismét kimondhatják Galambos, Laborc és Szilvásy bűnösségét.
A büntető eljárási szabályok szerint a felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ítélete ellen akkor van helye, ha az ügydöntő határozatot a bíróság törvénysértő módon hozta meg. Ha a Kúria osztja az ügyészség álláspontját, hatályon kívül helyezheti a „négyesfogat” ítéletét és új eljárásra kötelezheti az ítélőtáblát. Ebben az esetben bármi megtörténhet, azaz akár újból fordulhat a kocka, és – miként egyszer már az „első” elsőfokon – ismét kimondhatják Galambos, Laborc és Szilvásy bűnösségét.
A kémper először 2013-ban jutott el az ítélethirdetésig. Akkor a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa Galambos Lajossal szemben – aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója – kémkedésért két év tíz hónap börtönt szabott ki. Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért két év tíz hónapos szabadságvesztéssel sújtották, Laborc Sándort, Galambos hivatali utódját pedig hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egyéves börtönbüntetésre ítélték, ám büntetése végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztették.
P. Lászlót, a Zömök Kft., azaz a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól pedig felmentette. Csakhogy a tárgyaláson készült hangfelvételek leiratai olyan mértékben tértek el az elhangzottaktól, hogy 2015-ben a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezte és új elsőfokú eljárásról rendelkezett. Második nekifutásra a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa már mind a négy vádlottat felmentette, az ügyészség fellebbezése miatt azonban ismét az ítélőtáblára került az ügy, a táblabíróság pedig helybenhagyta a „második” elsőfokú ítéletet, azaz a vádlottak szabadon és büntetlenül távozhattak.
Az ügy lényege, hogy Galambos Lajos 2007-ben bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy hazugságvizsgálatnak vessen alá több, általa megbízhatatlannak tartott középvezetőt. A P. László vezette biztonsági cég közreműködésével hozott szakemberek valójában oroszok voltak, és sajtóhírek szerint a polgári elhárítás szerverére is rákapcsolódhattak, így akár államtitkokhoz is hozzájuthattak. Galambost állítólag figyelmeztették beosztottai, hogy a bolgárok valójában oroszok, ám a tábornok ezt figyelmen kívül hagyhatta.
A Szilvásy György elleni vád alapja az volt, hogy amikor miniszterként értesült Galambos Lajos tettéről, elmulasztotta megtenni a feljelentést, Laborc Sándor ellen pedig azért emeltek vádat, mert nem intézkedett, amikor szembesült elődje tettével.
Az álbolgárok látogatásáról egyébként az NBH volt műveleti tisztje, Katrein Ferenc is beszélt egy, az Indexnek adott interjújában. Amint arra fentebb már utaltunk, ez utóbb egy jogszabályváltozás miatt 2041-re módosult. A minősítést a titokgazda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat már felülvizsgálta, ám politikai döntés még nem született arról, hogy megtudhatjuk-e, mit kerestek az oroszok a magyar elhárítás épületében.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Időknek adott interjúban viszont azt sejttette, hogy ha nem is minden iratot, de az ügy lényegére vonatkozóakat belátható időn kivonják a 2009-ben, a Gyurcsány-kormány idején elrendelt titkosítás hatálya alól, most azonban valószínűbbnek tűnik, hogy a felülvizsgálati eljárás végéig ez nem történik meg.