Már Magyarországon is megjelent az a vírusszerűen terjedő internetes kihívás, amely a fiatalokat akár öngyilkosságba is hajszolhatja. A Bors szerint a magát Momónak nevező, dülledt szemű, csimbókos hajú ismeretlen mögött állók kilétét homály fedi, a tinik által kedvelt felületeken – például a Facebookon és a YouTube-on – keresik áldozataikat, akiknek álprofilon keresztül írogatnak.
Momo azt állítja: mindent tud róluk, így ha az illető nem teljesíti a követeléseit, akkor személyesen keresi fel. Momo például azt kéri, hogy a fiatalok legyenek ébren hajnalban, de vannak ennél durvább utasítások is, mint az öncsonkítás és az öngyilkosság. Bizonyítékként fotót is kér a végrehajtásról.
Egy 15 éves lány öngyilkosságát követően édesanyja a Facebookon írta le történetüket. „Korábban már felhívtuk a kislányunk figyelmét az interneten terjedő, kihívásokra alapuló játékok veszélyeire. Tettük mindezt azért is, mivel a lakóhelyünk környékén két évvel korábban állítólag egy szintén 15 éves kislány áldozata lett a Kék Bálna nevezetű őrületnek” – írta a gyászoló édesanya. A gyermek Facebook-üzeneteiből kiderült: ukrajnai magyar barátnőjével levelezett, és a lányok egy öngyilkosságra utaló játék utasításait követték.
Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) kommunikációs igazgatója lapunk kérdésére válaszolva közölte: a rendőrség nem tud arról, hogy akár a hasonló elven működő Kék Bálna, akár a Momo – japán szó, őszibarackot jelent – internetes csoportnak lett volna hazánkban halálos áldozata.
Az önpusztítás veszélye azonban adott, ezért óriási a felnőttek felelőssége, elsősorban a szülőké. A 9–12 éves korban lévő kiskamaszok a legveszélyeztetettebbek, ebben a korban alakul ki az intim szférájuk, bár egymással általában őszinték, de a felnőttek társadalmát elutasítják, ezért potenciálisan a gonosz emberek, bűnözők célpontjai a világhálón.
A szülő és a gyerek közötti bizalmi viszonyon múlik a megelőzés, illetve azon, hogy a szülők időben észleljék a veszélyt, és eldöntsék, kell-e a hatóság közbelépése, vagy elegendő például a szűrőprogramok telepítése. A felvilágosítás fontos, de nem elegendő – hangsúlyozta Garamvölgyi, aki szerint a szülőnek folyamatosan figyelemmel kell kísérni gyermeke viselkedését és azonnal reagálni a változásokra.
Momo durva utasításokat ad, majd pedig fotót kér, hogy a feladatot teljesítették
Fotó: Facebook
Óriási segítséget jelent ehhez és a megelőzéshez az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Új Nemzedék Alapítvány indított Digitális immunerősítő program, amely jelenleg is zajlik. A digitális „bukósisakként” emlegetett programban a digitális világ biztonságossá tétele érdekében fogalmaznak meg tanácsokat, ilyenek a tudatosság, a technikai felkészültség, a személyes identitás védelme, az adathalászat és a közösségi média veszélyei.
A Gyermekkrízis Alapítvány vonala azonnali válaszokat nyújt az interneten érkező konkrét veszélyekre. Alapszabály, amit minden gyereknek tudnia kell, mielőtt önállóan használja az internetet, hogy azonnal jelezze, ha rossz élmény éri, ne küldjön magáról adatokat, lépjen ki a számára kellemetlen helyzetekből, illetve kérjen segítséget, ha fenyegetik, zaklatják.
Segélyvonalak
Ha valaki krízishelyzetben van, hívhatja – akár mobilról is – a 116-123-as, ingyenes lelkielsősegély-számot vagy felkeresheti az Öngyilkosságmegelőzés.hu-t. Ugyancsak segítséget kaphatnak az érintettek a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány segélyvonalán a 116-000-s telefonszámon és az Nmhh.hu/internethotline/internet címen. Szülőknek, gyermekeknek, nevelőknek egyaránt hasznos információkat nyújt a www.mydip.xyz honlapon a Digitális immunerősítő program.
