Az 1400 polgármesteri hivatal tíz százalékában, körülbelül 140 helyen okoz súlyos gondot a szakemberhiány a közszolgáltatásoknál. A problémás hivatalok aránya ráadásul folyamatos növekszik – jelentette ki lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
Schmidt Jenő elmondta, jellemzően olyan közös hivatalokban vannak gondok, amelyet falvak működtetnek, mert a kisvárosokban és nagyobb településeken még nincs akkora baj. Szavai szerint mindenképpen kormányzati segítségre van szükség a helyzet rendezésére.
A kollégák visszajelzése alapján azt tudom mondani, hogy nem alaptalanok a szakszervezetek humán szolgáltatásokkal kapcsolatos aggodalmai, valóban sok panasz érkezik hozzánk – jelentette ki lapunknak a Magyar Faluszövetség elnöke. Szabó Gellért elmondta, hogy főleg pénzügyi területen van komoly szakemberhiány a községházákon. Az érdekképviseleti vezető hozzátette: nagyon nehéz szakképzett dolgozót találni.
Bár az orvoselvándorlás mérséklődött, és több jelentős összegű ösztöndíj érhető el, az ápolóhiány valóban problémát jelent az ágazatban – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke Magyar Narancsnak adott nyilatkozatából.
Balogh Zoltán arról számolt be, hogy jelenleg 25-26 ezer ápoló hiányzik az állami egészségügyi ellátórendszerből a legfejlettebb országok átlagához képest. A MESZK elnöke szerint az ápolói létszám csökkenése folyamatos, ugyanis egyre többen mennek nyugdíjba, illetve a nyugati megyékből sokan mennek át Ausztriába dolgozni akár naponta ingázva a munka- és lakóhelyük között.
Szociális területen is emelték a béreket
Fotó: Teknős Miklós
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a szakemberhiányra vonatkozó parlamenti kérdésre a napokban azt válaszolta, hogy az orvosok kivándorlása külföldre 2010 óta több mint 60 százalékkal mérséklődött: a kinti munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt igénylők száma 845-ről 334 főre csökkent.
– Ez komoly eredmény, amely elsősorban az ágazati béremelési program hatása – tette hozzá az államtitkár. Mint korábban lapunk is megírta, a béremelési folyamat 2016 szeptemberében indult el, az elmúlt két évben az orvosok bruttó 207 ezer forint emelést kaptak. A szakdolgozók bére 2016 és 2019 között pedig átlagosan 65,5 százalékkal emelkedik, ebből 53 százalék már megvalósult.
– A rezidenstámogatási rendszert 2010-től kezdődően átalakították, így a rezidensek az ösztöndíj típusától függően havi nettó 100 ezer és 200 ezer forint közötti támogatásban részesülhetnek – fejtette ki Rétvári Bence.
Az államtitkár korábban a Magyar Idők megkeresésére beszélt a pedagógushiányról is, amely szerinte nem országos, hanem helyi léptékű jelenség, amelyeket az egyes tanintézmények helyettesítéssel kezelnek.
Hozzátette: a kormány számos intézkedést hozott a tanári szakok hallgatói létszámának növelése érdekében az utóbbi években, amelyek eredményeképpen a felsőoktatási intézménybe felvételt nyert osztatlan tanár szakos hallgatók létszáma az elmúlt években fokozatosan növekedett, a 2013-as évhez képest 2017-re 79 százalékkal.
Megnéztük a legnagyobb országos apróhirdetési portált, amely a „szociális munkás” kifejezésre három állásajánlatot mutatott. Pályakezdő intézményvezetőt is keresnek, valamint szociális gondozót és ápolót is 180 ezer forint bruttó fizetésért, a próbaidő letelte után kafetériajuttatással, közlekedési bérlettel további 36 ezer forint értékben. Egy budapesti intézmény ápolónőt keres 211 ezer forintos bruttó bérért.
– A kormány igyekszik megbecsülni a szféra dolgozóit, hiszen 2012 és 2018 között Magyarországon szociális területen 65 százalékos átlagbér-emelkedés történt, s ma már az átlagbér 228 ezer forint – reagált megkeresésünkre az Emmi illetékese. Hozzátette: kétségtelen, hogy munkaerőhiány mutatkozik a szociális ellátórendszerben, de arról szó sincs, hogy intézmények működése lehetetlenülne el, vagy be kellene bármelyiket zárni.
