– Amikor Magyarország szuverén, cselekvőképes, nemzeti célokért küzdő állam volt, mindig szárnyalt, amikor viszont hiányzott a magyar államiság, akkor a nemzetünkre nehéz idők és történelmi zuhanások vártak – fogalmazott Kövér László az 1956-os emlékév zárókonferenciáján.
Az Országgyűlés elnöke, az emlékév fővédnöke hangsúlyozta, 1956 nem az elitek, hanem a nép forradalma volt: hétköznapi emberek váltak hőssé, ahogy összeforrt bennünk a szabadságvágy a társadalmi igazságosság iránti vággyal, és nem féltek cselekedni. A politikus szerint ugyanaz volt a cél akkor és ma: megmaradni annak, akik vagyunk, kiállni a szabadságunkért és az önrendelkezési jogunkért.
Szavai szerint ’56 azt üzeni a 21. századnak, hogy a népakaraton nyugvó állami szuverenitásból a népakarat nem vonható ki, mert ellenkező esetben a demokrácia leépülése, anarchia és alávetettség vár Európára. – Az a feladatunk, hogy egy olyan országot és egy olyan Európai Uniót építsünk, amely szolgálja, nem kiszolgáltatja az európai és magyar polgárokat – tette hozzá.

A házelnök szerint ma is ki kell állnunk önrendelkezési jogunkért
Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa arról beszélt, ugyanazért az alapértékekért küzdöttek 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben is. A Terror Háza főigazgatója emlékeztetett, amikor az ország maga alakíthatta sorsát, akkor mindig a régi, jól bevált, saját hagyományain alapuló megoldások felé fordult – ahogy fordul ma is –, s így, a múlt tapasztalatait szem előtt tartva szállt szembe utóbb zsákutcának bizonyuló folyamatokkal.
– Az emlékév megmutatta, hogy van egység, van közös akarat, állítson bárki mást, nem lesz igaza – jelentette ki a főigazgató. – A kommunizmus és a globalizáció egy tőről fakad: végső soron mindkettő arra törekszik, hogy egybeolvadjanak a nemzetek – hangsúlyozta Wittner Mária egykori szabadságharcos, az emlékév egyik védnöke, aki úgy fogalmazott: még mindig mi védjük Európa kapuit, és hiába büntetnek ezért, az utolsó leheletünkig harcol
Harcolni nem volt hiábavaló
– Az 1956-os hősök örök emlékeztetői annak, hogy a szabadságért folytatott harc soha nem hiábavaló – közölte Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a városligeti Kós Károly sétányon az Egy szabad országért elnevezésű fesztiválon, amelyet az ’56-os emlékév egyik záróeseményeként az Oikosz Alapítvány és a PestiSrácok szervezett. Gulyás Gergely kijelentette: a hatvanadik évfordulón végre méltón emlékezhettünk, és nem árnyékolta be senki és semmi azt, hogy büszkék lehessünk hőseinkre, és a nagy sikerű emlékévnek köszönhetően még többen kerültek tisztába a pesti srácok bátorságával hazánkban és világszerte is. – 1956. október 23-án egyszerre szakadt fel a magyarok szabadság iránti elementáris vágya, és kiderült az is, mekkora erő lakozik bennünk. Fontos hogy a hatvanadik évforduló elmúltával is felhívjuk az utókor figyelmét a hősökre, akik a szabadság szószólói voltak, és példájuk ma is velünk él – fogalmazott a fideszes politikus.
– Nemzetközi összehasonlításban egyedülálló, hogy az emberek nem anyagi jólétért, hanem a szabadságért, a függetlenségért vonultak utcára – jelentette ki Schmidt Mária az emlékév kormánybiztosa, aki azt hangsúlyozta: 1956 előtt csak mi féltünk a hatalomtól, de a forradalom után már ők is tőlünk. Szavai szerint a demokráciát, a szabadságot nem ajándékba kaptuk, hanem kivívtuk magunknak, ahogy kivívjuk ezt ma is. – Mi vagyunk a remény, mert mert mi vagyunk a szabadság, a függetlenség népe – zárta az emlékévet a kormánybiztos.
