Az első fokon kiszabott büntetést jelentősen enyhítve öt év börtönbüntetéssel sújtotta a röszkei zavargások hangadóját, az idén 42 éves Ahmed Hamedet csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla.
A jogerős döntés a Szegedi Törvényszék ítéletét írta felül, amelynek büntetőtanácsa hét év, fegyházban letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a férfit. A Cipruson élő Hamedet a tömegzavargás résztvevőjeként tiltott határátlépésért, valamint társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek az ítélőtábla Mezőlaki Erik vezette tanácsa.
A férfit mellékbüntetésként tíz évre kiutasították Magyarország területéről, s legkorábban a szabadságvesztés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Hamedet 2015. szeptember 19-én fogták el, 22-én tartóztatták le, azaz szerdán múlt három éve, hogy kényszerintézkedés hatálya alatt áll. A jogerős ítélet kétharmadát január 19-én fogja letölteni, így aznap szabadulhat.
Az ítélőtábla az ügyészségnek az elsőfokú ítélet súlyosítására vonatkozó előterjesztését éppúgy nem fogadta el, mint a védelemnek a verdikt enyhítésre és a tényállás megváltoztatására vonatkozó indítványát. Az eljáró tanács bírája szerint az ügyet másodjára tárgyaló törvényszék a tényállást teljes egészében felderítette, s döntését példásan indokolta. Korábban az ítélőtábla felderítetlenség miatt adta vissza megismételt elsőfokú eljárásra az ügyet.
Az első elsőfokú perben Hamedet – akinél három évvel ezelőtti elfogásakor hét különböző útlevelet találtak, mindegyikben schengeni vízummal – tíz év fegyházzal sújtották. A hatóságok közlése szerint a férfi tagja a Tablighi Jamaat iszlám fundamentalista szervezetnek, ami az iszlám terrorizmus egyik háttérszervezete. Hamed tagadta, hogy terrorista volna.
A tényállás szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án a Röszke–Horgos közúti határátkelőhely szerb oldaláról több száz migráns akart illegálisan belépni az országba. Az egyre agresszívabb tömeg nekirontott a kerítésnek, amit ki akartak dönteni, közben kövekkel dobálták a magyar oldalt védő rendőröket, több egyenruhást is megsebesítve.
Az egyik hangadó Ahmed Hamed, aki annak ellenére a zöldhatáron próbálkozott, hogy uniós útlevéllel törvényes úton, szabadon beléphetett volna az országba. Hamed a családjával Magyarországon keresztül Németországba akart menni, és bár a tömeget türelemre intette, mások határidőt szabtak a rendőröknek az átkelő megnyitására. A rendőröket Hamed is megdobálta, majd a megrongált kerítésen keresztül belépett Magyarországra. Három nap múlva Győrben fogták el.
A tömeg – és a vádlott – célja az erőszakos fellépéssel az volt, hogy az átkelőt megnyissák, vagy eltűrjék, hogy átlépik a határt. Erről nem a kerítésnél szolgálatot teljesítő rendőrök, hanem feletteseik hozhattak volna döntést. Ez az, ami a különbséget jelenti a hivatalos személy elleni erőszak – mint amilyen egy labdarúgó-mérkőzésen elkövetett rendbontás – és az átkelőnél történt terrorcselekmény bűntette között – fogalmazott Mezőlaki Erik bíró.
A táblabíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy Ahmed Hamed nem beszél magyarul, a családja távol él, velük a kapcsolattartás nehézkes, és már három éve letartóztatásban van. Az ítélőtábla vizsgálta az ugyanilyen bűncselekmények miatt más ügyekben kiszabott büntetéseket is. Ezekkel összevetve a büntetlen előéletű terhelt esetében a bíróság lehetőséget látott a legalacsonyabb időtartamú, és enyhébb fokozatú szabadságvesztés kiszabására – hangzott el az indoklásban.
Bűnözőt menteget az amnesty
„Nem sikerült igazságot szolgáltatni”, mert Ahmed H. öt évet kapott egy „olyan bűncselekményért, amit nem követett el” – reagált az ítélet után az Amnesty International (AI).
A Soros Györgyhöz köthető szervezet szerint „Ahmed H. nem követett el terrorcselekményt, ezt a bizonyítékok világosan alátámasztják”. Az AI egyébként kedden befolyásolni akarta az ítéletet, miután petíciót nyújtott be a szaktárcához, hogy enyhítsenek a vádlott büntetésén, változtassák meg az általa elkövetett bűncselekmény minősítését kimondva, tette nem terrorcselekmény, hanem hivatalos személy elleni erőszak kísérlete volt.
Az Igazságügyi Minisztérium felszólította az AI-t: ne gyakoroljon nyomást a független magyar igazságszolgáltatásra. A tárca közleményében leszögezte: Magyarországon a bíróságok függetlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába sem a szír férfi ügyében, sem más ügyben.
A közlemény szerint az AI petíciójával „nyíltan a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli”, és ezzel nemcsak a független magyar bíróságra, hanem a magyar határvédelemre is nyomást gyakorol. Hozzátették: ez illeszkedik azon támadások sorába, amelyeknek célja, hogy kiiktassák a magyar határvédelmet, és elvegyék Magyarországtól a határőrizet jogát.
Ahmed Hamed ügyével a Sargentini-jelentés is foglalkozott. Bárándy Péter, Hamed védője azt mondta korábban lapunknak, „mindenki hazudik, aki mostanában erről az ügyről beszél, így a Sargentini-jelentés is, amely úgy állította be, hogy a márciusi ítélet jogerős, holott nem az”. Az ügyvéd hozzátette: a jelentés kritizálói azért tévednek, mert a hatályon kívül helyezett ítéletet veszik alapul, és úgy tekintik, hogy védence a zavargás vezéregyénisége volt, noha ez nem így van, mert társtettesként működött közre.
A szír férfi még tavaly decemberben nyolcmillió forint sérelmi díjat és nyilvános bocsánatkérést követelt a magyar államtól, bíróságra beadott keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció 5. kérdésének 4. mondata megsértette a jó hírnevét, mivel annak egy részlete úgy szólt, hogy „Ahmed H. kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre és ezért elítélték”.
Ahmed Hamed arra hivatkozott, hogy az ellene indult büntetőeljárásban jogerős ítélet eddig nem született. Az első elsőfokú, tíz év fegyházról szóló ítélet azonban megszületett. A felperes védőjének sérelemdíjat követelő keresetét a bíróság idézés nélkül elutasította.