– Amíg a felperes beadványában kifejezetten azt sérelmezte, hogy a nemzeti konzultáció milyen fájdalmat okozott neki, meghallgatásakor, személyesen viszont fogalma sem volt arról, hogy mit jelent egyáltalán a nemzeti konzultáció, ahogyan arról sem volt tudomása, pontosan mit is tartalmaz az általa kifogásolt szöveg. A bíróság nem ismeri a beadvány keletkezésének körülményeit, de megállapítható, hogy Ahmed H. nem volt tisztában az általa sérelmezett dokumentum teljes szövegével – fogalmazott tegnap Bene Lajos bíró a Fővárosi Törvényszéken.
A bíróság álláspontja szerint viszont Ahmed H. állítása alaptalan. A nemzeti konzultációs kérdőív mondata kizárólag egységesen vizsgálható, az a rész pedig, amit kifogásolt Ahmed H. – azaz, hogy elítélték, miközben még jogerős ítéletet nem született –, nem értelmezhető külön – emelte ki Bene Lajos, hangsúlyozva: a jó hírnév megsértését a sértő, valótlan tények állítása, híresztelése jelenti. Az Ahmed H. által kifogásolt mondat viszont nem sérti a személyiségi jogait és a jó hírnevét sem.
A döntéshozó kifejtette: bár a minisztériumnak valóban fel kellett volna tüntetnie, hogy nem jogerős az ítélet, ez a mulasztás nem sérti a jó hírnevét a felperesnek, és nem befolyásolja a társadalmi megítélését, továbbá valótlan dolgot sem állított róla a mondat, mivel kővel dobálta a határt védő magyar rendőröket. Ezt a büntetőeljárás során maga a felperes is elismerte. Valós állítás miatt pedig nem érvényesíthet igényt a felperes.
A terrorcselekményért öt év börtönre ítélt férfi azért perelte be az államot, mert szerinte kárt okozott jó hírének az, hogy szerepelt a neve a nemzeti konzultációban. A 2015. szeptemberi, röszkei betörési kísérlet egyik irányítója ezért nyolcmillió forint sérelmi díjat és nyilvános bocsánatkérést követelt a magyar államtól. Az eljárás során Ahmed H. hosszasan beszélt arról, hogy az eset miatt depressziós volt, és bár meg tudna bocsátani a magyar államnak, elfelejteni sosem fogja a vele történteket.
A bíró megállapította, hogy a szír férfi nem is ismerte az általa sérelmezett dokumentum szövegét
Fotó: Kurucz Árpád
Az ítélet nem jogerős, a felperesnek – akinek a jogi képviseletét a Bárándy és társai ügyvédi iroda látja el – a döntés ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetősége fellebbezni. Ahmed H. jelenleg idegenrendészeti őrizetben kitoloncolására vár, az ítélethirdetésen nem vett részt. A bűnözőnek 15 napja van, hogy a bíróság döntésének megfelelően kifizesse a közel egymillió forintos perköltséget.
Dömötör Csaba a bírósági döntéssel kapcsolatban a Kormány.hu-nak elmondta: a valóságot és a tényeket nem lehet letagadni, Ahmed H. kövekkel támadt a rendőrökre, amely bűncselekmény nemcsak Magyarországon, hanem más európai országban is. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint nem a kormány sértette meg Ahmed H. jó hírnevét, hanem saját maga azzal, hogy bűncselekményt követett el.
– Ezt egyébként azok a brüsszeli politikusok és politikai aktivisták is nagyon jól tudják, akik mindvégig őt védték a magyar rendőrökkel szemben. Ha valaki Magyarországra jön, akkor be kell tartani a magyar törvényeket – fogalmazott Dömötör Csaba, hozzátéve: ezután is küzdeni kell a „migráns biznisz” ellen, nem lehet engedni, hogy tömegével hozzanak bevándorlókat Európába, és még pénzt is keressenek vele.
