– Mást jelent ma a biztonság, mint akár csak egy évtizede: ismét védenünk kell határainkat, meg kell védenünk azt a független, szabad és európai országot, amelyet Szent István óta magyarok millióinak áldozata, jelleme és munkája formált – mondta Áder János köztársasági elnök tegnap, az államalapító Szent István király ünnepén. Az államfő a Kossuth Lajos téren tartott tisztavatáson úgy fogalmazott, csaknem három évtizeddel szabadságunk visszanyerése után újra látnunk kell, hogy csak az lehet igazán a miénk, amit újra és újra képesek vagyunk megvédeni.
Tisztelgés. Az államfő a leendő tisztek sorfala előtt érkezik a ceremóniára
– A haza minden polgára azt várja a most esküt tett honvédektől, hogy legyen biztonságban nemzetünk, otthonunk, személyes életünk, védjék meg szabadságunk és önállóságunk és biztosítsák közös nyugodt jövőnket – mondta Áder János, aki szerint Szent István annyi jóval indította útjára ezt a nemzetet, hogy több mint ezer év alatt sem fogytunk ki belőle.
Simicskó István honvédelmi miniszter a katonai tisztavatáson úgy fogalmazott, a haza semmivel sem pótolható értéket jelent mindannyiunk számára. – Amíg vannak ilyen magyar fiatalok, akik a katonai hivatást választják, és esküjük szerint akár életüket is feláldoznák az ország védelmében, addig van nemzeti jövőnk – hangsúlyozta a tárca vezetője, hozzátéve: ahhoz, hogy gyermekeink, unokáink számára megőrizzük Magyarországot, s magyarként élhessenek itt, meg kell védeni az ország határait, fel kell lépni az olyan veszélyek ellen, mint a tömeges illegális bevándorlás, a terrorizmus.
Elismerés a példamutató személyiségeknek
A Kossuth téri tisztavatás után Áder János a Sándor-palotában átadta a Magyar Szent István-rendet. Az elismerést idén Erdő Péter bíboros és Vásáry Tamás zongoraművész vehette át.
Az esztergom–budapesti érsek és a zongoraművész a díjátadáson
– A Magyar Szent István-rend a tehetségeknek, példát mutató tudósoknak, művészeknek, sportolóknak, egyházi és közéleti szereplőknek szóló közös hála legrangosabb kifejezője – fejtette ki az államfő. Beszédében hangsúlyozta, államalapító Szent István ünnepén azok vehetik át ezt az elismerést, akik megerősítik: emberként és magyarként is mindenkinek küldetése, hogy a maga egyedi teljesítményével, ötleteivel, elszántságával gazdagabbá tegye ezt a világot.
A köztársasági elnök kiemelte, Erdő Péter mindig a nemzet „pótolhatatlan méltóságát” szolgálta, továbbá lelkipásztori és tudományos munkáját is abban a tudatban végzi, hogy az igazság felismerése a továbbadás felelősségével jár, ezért jelent életében a tanítás küldetést az értékek megismerésére és megismertetésére.
Mint mondta, a bíboros lelkipásztori, egyházszervezői és kutatói hivatástudata egyaránt arra figyelmeztet: „helyesen tesszük, ha tekintetünket időről időre az örökkévalóra, a változatlanra irányítjuk, és életünk tengelyébe olyan értékeket állítunk, amelyek megtartanak minket hivatásunkban”. Az államfő elmondta, Vásáry Tamás is távolba mutató, magas célokat állított maga elé, csodagyerekségének ígéretét váltotta be.
– Ifjú titánból lett rajongással körülvett, érett művész és bölcs mester – fogalmazott Áder János, aki szerint Vásáry Tamás szuggesztív, magával ragadó előadásmódja egy olyan hangszeren hozott számára sikert, amely körül még a világ élvonalában is nagy a tolongás.
A keresztény értékrend elhagyásával Európa a teljes kulturális és politikai önfeladás küszöbéhez érkezett – mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke az ünnepi szentmisén. Azt kérte, hogy bátor őszinteséggel vizsgálja meg mindenki a saját felelősségét és cselekvési lehetőségeit, valamint azt, hogy mi vezetett Európa-szerte a hit és a vallásosság gyengüléséhez, az evangéliumi értékrend kiszorulásához a mindennapi életből.
A Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren az ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek vezette. A bíboros úgy fogalmazott: Szent István bevezette a magyarságot az ezer évvel ezelőtti Európa keresztény népeinek közösségébe. A kereszténység ihlető erő volt, nem egyformává tette a népeket, hanem abban segített, hogy mindegyik a saját gazdagságát fejlessze tovább.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Bonyhádon arról beszélt: Szent István király útján járva ma sincs más cél előttünk, mint hogy keresztény, keresztyén értékrendünket büszkén vállalva, országunk függetlenségéhez ragaszkodva építjük tovább nemzetünket.
Ópusztaszeren Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke azt emelte ki, hogy Szent István nagy műve egy évezrede adja a magyarság együttélésének kereteit. Kósa Lajos, a Fidesz-frakció vezetője Debrecenben azt mondta: Szent István öröksége kötelez bennünket, kijelölte az utat, amit több mint ezer éve bejárt Magyarország: „erős, független, keresztény nemzet és magyar emberek közössége, amely mindig befogadó, de ettől függetlenül mindig figyel arra, hogy a saját kultúráját, karakterét, örökségét, szabadságát megőrizze”.
Debrecenben tizennégy feldíszített virágkocsi vonult végig a hagyományos augusztus 20-i virágkarneváli menetben, ahol az esemény történetének legnagyobb kompozícióját, a 21 méter hosszú virágsárkányt is megcsodálhatta a közönség.
Nem ünnepel, hanem harcol
Vissza kell térni Európához, Szent István király intelmeihez – jelentette ki Botka László Szegeden. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint Szent István álma beteljesületlen maradt, hazánk egyre távolabb kerül Európától, az emberek többségének sorsa rosszabbra fordult.
Hangoztatta, az emberek joggal érezhetnek dühöt és elégedetlenséget, ha az ország állapotára gondolnak, mert a nemzet vezetői nem tesznek semmit azért, hogy a helyzet megváltozzon. Noha az MSZP az ő nyomására hirdetett bojkottot a jobboldali, kormánypárti sajtó ellen, Botka László hangoztatta, hogy beszéde idején is országszerte zajlanak tüntetések a sajtó, a véleménynyilvánítás szabadságáért.
Az MSZP közleményében azt írta, Orbán Viktor és a Fidesz nemcsak hogy elfelejtette az államalapító céljait és intelmeit, de mintha tudatosan azzal szemben cselekedne. – A kormány által a nagykövetségeknek kiküldött sorvezető előírja, hogy a megemlékezéseken minden magyar diplomatának azt kell kiemelnie, hogy „Szent István Magyarországa és a Soros-terv között” kell választani – írták a szocialisták.
Gyurcsány Ferenc az államalapítás ünnepének alkalmából a Facebookon az írta, az állam, amelyben ő hisz, az államalkotó nép állama. „A népet képező sokaság meg természetétől fogva ezerarcú, meggyőződésű, hitű.
Az állam dolga nem az, hogy egyszínűvé tegye polgárait, hanem hogy védje életük sokféleségét” – fogalmazott a DK elnöke. Szerinte az Orbán-rezsim a saját képére akar formálni mindenkit, valódi államalkotónak csak az őt hűen követőket fogadja el. „Ezért nem ünneplek velük, hanem harcolok ellenük” – írta Gyurcsány.
Huszonötezer látványeffekt
Az egész napos programok közül kiemelkedett a Magyar ízek utcája, ahol a Kárpát-medence gasztrokulturájával ismerkedhettek az arra látogatók. Az ünnepet országszerte tűzijátékkal zárták. Budapesten az Országház előtti Duna-szakaszról, a Margit híd és a Lánchíd között három uszályról és a Lánchídról, összesen 46 állomásról lőtték ki a rakétákat, 14 vízi járműről indítottak üstökösöket. A Gellért-hegyről idén nem lőttek fel tűzijátékot, de így is összesen 25 ezer látványeffektet láthattak a nézők, ami 30 százalékkal több, mint tavaly.
Sajnálatos módon szombati lapszámunkban tévesen közöltük Czakó Gábor nevét az augusztus 20-a alkalmából kitüntetettek listáján. Czakó Gábor Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, nyelvrégész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. Az érintettől ezúton is elnézést kér szerkesztőségünk.
Megrendíthetetlen hit
A főváros több kerületében is megemlékeztek az államalapításról. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere arról beszélt, hogy István királyt megrendíthetetlen hite vezette munkájában, amelynek nyomán alakja példaként állt a későbbi korok nemzedékei előtt és állhat előttünk most is a független magyar állam szimbólumaként. – Pontosan tudta azonban azt is, hogy miként saját korában, úgy a jövőben is mindig lesznek olyan ellenségei a nemzetnek, akik át akarják írni az ország határait, meg akarják változtatni kultúráját és vallását, így István király bölcsessége örök érvényű figyelmeztetés – tette hozzá Kocsis Máté. A XVI. kerületben kulturális programokkal várták az érdeklődőket, a kenyéráldás után pedig ünnepi beszédet mondott Kovács Péter polgármester. A XX. kerületben ökumenikus istentiszteletet tartottak kenyérszenteléssel.
