Hatályba lépett tegnap a munka törvénykönyve módosítása, miután Áder János államfő aláírta a dokumentumot. A köztársasági elnök, a hivatali honlapján közzétett nyilatkozata szerint három szempontból vizsgálta a jogszabályt.
Elsőként megállapította, hogy a módosítás nem ütközik az alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható.
Másodszor összevetette az új túlóra-szabályozás rendelkezéseit más európai országokéval és megállapította, hogy számos országban – például Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Csehország – a túlóra mértéke a magyarországival megegyező vagy azt meghaladó mértékű. Harmadszor megvizsgálta, hogy a munka törvénykönyvének módosítása miként érinti Magyarország négy és fél millió munkavállalóját, csökkentek-e a munkavállalók védelmét szolgáló garanciák.
A köztársasági elnök megállapította, hogy a munka törvénykönyvének a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak, sőt az eddiginél több túlórát csak a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulását követően lehet végezni.
A munkaadó nem büntetheti a munkavállalót azért, mert túlmunkát nem vállal, vagy a túlmunka vállalására vonatkozó korábbi nyilatkozatát visszavonja.
Áder János azzal is indokolja a törvény aláírását, hogy a kollektív szerződések csak a munkavállaló javára térhetnek el az új szabályoktól; a túlmunkáért járó díjazást ezután is változatlan feltételekkel fizethetik ki a munkaadók; nem szűkült a szakszervezetek azon lehetősége, hogy a munkavállalóknak a kollektív szerződések révén még nagyobb védelmet biztosítsanak.
Az államfő meggyőződésének adott hangot, hogy a munka törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen.
A részletes elnöki magyarázat ellenére megtartják a mára tervezett tiltakozó demonstrációt az ellenzéki pártok és a szakszervezetek, amelyek célja eredetileg az volt, hogy nyomást gyakoroljanak Áder Jánosra, hogy ne írja alá a jogszabályt.
A Momentum már üzent is az államfőnek: „megyünk füstbombáért, holnap pedig meglátogatjuk a Sándor-palotát.” Borítékolható tehát, hogy ma ismét az elmúlt napokhoz hasonló zavargások, erőszakos cselekmények helyszíne lesz a főváros.
Az egyik korábbi rendbontó ellen közben már ítélet született. Múlt vasárnap rendőrre támadt egy ittas férfi a Kossuth téri demonstráción, szerdán gyorsított eljárásban már jogerősen el is ítélte őt a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint a bűnügyi költségek megtérítésére hivatalos személy elleni erőszakért. A férfi egyébként visszaeső, ám a bíróságon beismerte tettét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.
A tüntetésekről eddig 62 embert állítottak elő. Közülük 42 fő ellen indult rendőrségi nyomozás garázdaság, rongálás, visszaélés egyesülési joggal, a gyülekezési szabadság megsértése, valamint lopás miatt. Az utóbbiak szánkótolvajok, akik 21 szánkót loptak el az ország karácsonyfája körül a Kossuth téren, egyet felgyújtottak.
A szánkótolvajok 22–50 év közötti budapesti, tatabányai, nagykőrösi és miskolci férfiak. A vallomásaikban olyan magyarázatokkal indokolták tettüket, mint például „állagmegóvás érdekében”, „haza akarta vinni a gyereknek”, „rászoruló szomszéd gyermekének”, illetve azért loptak szánkót, mert „jó ötletnek tűnt”.
Húsz előállítottal szemben hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt indított büntetőeljárást a Központi Nyomozó Főügyészség, valamennyien rendőrökre támadtak. Közülük került ki az első jogerősen elítélt is.
Az MTVA székháza előtt vasárnap és hétfőn történtek miatt további feljelentéseket ígér a Demokratikus Koalíció. A volt kormányfő, Gyurcsány Ferenc által vezetett ellenzéki párt az MTVA biztonsági őreit éppúgy fel akarja jelenteni hivatalos személy elleni erőszak miatt, mint az épület előtti tüntetést biztosító rendőröket.
A DK állítása szerint a székházban az őrök rátámadtak a petíciójukat élő adásban bemondani kívánó ellenzéki képviselőkre, közülük kettőt ki is dobtak az épületből, Varju Lászlót pedig megverték.
Az MTVA vezetése már hétfőn feljelentette a jogaikon túlterjeszkedő, üzemi területre behatolni kívánó ellenzéki képviselőket. A bejelentéseiről ismert Tényi István pedig közveszéllyel fenyegetés, valamint közérdekű üzem működése megzavarására irányuló előkészület vétsége miatt tett feljelentést az ellenzéki képviselők székházbeli tevékenysége miatt.
Futó Barnabás a Hír TV-ben hivatali visszaélésnek és birtokháborításnak minősítette a képviselők magatartását. „Birtokháborítást mindenképpen megvalósítottak, hiszen hiába van joguk ahhoz az országgyűlési képviselőknek, hogy bemenjenek mondjuk a tévészékházba, de ha egy idő után felszólítják őket, hogy most már hagyják el a székházat, akkor nekik el kellett volna menniük…” – nyilatkozta az ügyvéd.
Tényi István még december 13-án Fekete-Győr Andrást, a Momentum társelnökét rongálás vétsége miatt jelentette fel, miután a politikus társaival együtt füstgránátot dobott a Kossuth téren a rendőrök közé.
– Az ellenzéki pártok szervezett módon, előre megbeszélt forgatókönyv alapján próbálták átvenni az uralmat a parlament felett a múlt szerdai országgyűlésen, ennek érdekében választottak maguk közül provokátorokat, akik megpróbálták a kormánypárti képviselőket verbálisan inzultálni, ezzel ellehetetleníteni kommunikációjukat – mondta az M1 aktuális csatornán Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője.
Közben a Fővárosi Közgyűlés ellenzéke tegnap bejelentette: közösen lépnek fel a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló jogszabály ellen.
Orbán Viktor: Működni fog a törvény
Most fogadtuk el, és működni fog – válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök az Atv.hu kérdésére a munka törvénykönyve módosításáról, amely szigorúan a munkavállaló egyetértésével az eddiginél több túlórát tesz lehetővé. A balliberális média által „rabszolgatörvényként” emlegetett jogszabályt december 12-én fogadta el a parlament, amit az ellenzéki képviselők botrányos módon, a házelnöki pulpitus elfoglalásával, szirénázással, fütyüléssel próbáltak megakadályozni. A balliberális pártok a Jobbikkal és Soros-féle szervezetekkel karöltve tiltakozó akciókra szólítottak fel, melynek eredményeképpen több millió forintnyi kár keletkezett az Országház épületében és a Kossuth téren, ahol a zavargók Jézus Krisztust és a kereszténységet gyalázó bekiabálások kíséretében támadták a betlehemi jászolt védő rendőröket – közülük eddig tizenöten sérültek meg. A rendbontás során őrizetbe vett személyek között külföldiek is voltak, egyikük a CEU gender szakán folytat doktori tanulmányokat. Közben a módosítást egyedüli ellenzékiként megszavazó Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy a tüntetések már nem egyes törvények ellen zajlanak, a demonstrálók célja az, hogy „ez a rendszer úgy, ahogy van, megbukjon”.