– Boldog az a nemzet, amelynek legkisebb falvai is olyan nagyszerű fiakat adnak a hazának, mint Noszlopy Gáspár – mondta a köztársasági elnök a nemzeti gyásznap alkalmából a Somogy megyei Újvárfalván, a Noszlopy-kúriánál. – Kossuth őt nevezte a XIX. század legbátrabb emberének. Ezért is illő, hogy az aradi mártírjaink előtt fejet hajtva az ő emlékét is felidézzük, és vele együtt mindazokét, akik a világosi fegyverletétel után is elevenen tartották 1848-as polgári forradalmunk és szabadságharcunk eszméjét – hangsúlyozta Áder János a forradalom leverése után halálra ítélt honvéd őrnagy szülőházánál.
– 1848–49 a magyar nemzet öntudatra ébredésének felejthetetlen időszaka volt – jelentette ki Simicskó István az aradi vértanúk emléknapján Budapesten. A honvédelmi miniszter a Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen kiemelte: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar nemzet megérezte, hogy összetartozunk, s ez az összetartozás segíthet legyőzni az előttünk álló kihívásokat is. – Vannak olyanok, akik életük feláldozásával teszik a dolgukat – mondta. Rámutatott: ilyenek voltak az aradi vértanúk, gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnök és valamennyi hős katona, aki 1848–49-ben a magyar nemzetért harcolt. A megemlékezés után délben rendhagyó történelemóra kezdődött a Fiumei úti sírkertben. A központi programok tegnap este a Ludovika-kápolnában folytatódtak, ahol emlékmisét mutatott be Bíró László tábori püspök, beszédet mondott Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.
– Az Aradon kivégzett vértanúk közül sokan nem voltak született magyarok, mégis tudatosan választották az itthon maradást, vállalva a halált is azért, amire esküt tettek – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a parlamentben. A képviselők néma felállással emlékeztek a kivégzettekre.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Aradon kijelentette: a magyar–román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek. A két nép együttélése 2012-ig bizalmi alapú, gyakorlatias és eredményes volt, az együttműködést azonban az utóbbi években politikai szinten elutasították, az utóbbi hetekben pedig minősíthetetlen stílusú támadások érték Magyarországot – fogalmazott.
