Szükségünk van a diktatúra működéséről való tudásra, hogy kik és milyen alapon döntöttek emberéletekről – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1956 utáni megtorlás adatbázisát bemutató, Nagy Imre miniszterelnök és társai kivégzésének 60. évfordulója alkalmából rendezett konferencián tegnap. – A kutatások feltárják, kik öltek kéjjel, kik parancsra, karrierért vagy éppen félelemből. Az adatbázist létrehozó Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a maga összetettségében mutatja be ennek a rendszernek a működését – jelentette ki a miniszter. Gulyás Gergely
A megtorlás fogaskerekei című tanácskozáson úgy fogalmazott: a rendszerváltás fájdalmas velejárója, hogy többnyire elmaradt a számonkérés, és ahol volt, ott is felemásra sikerült. – Ennek oka lehetett a rendszerváltás megegyezéses jellege, az utódpárti törekvések vagy akár maga a jogrend, hisz a tettesek személyiségi jogai gyakran fontosabbak voltak, mint az áldozatok joga, továbbá a sok évtizedes időmúlás miatt a források is hiányoztak. A NEB tudományos igényű adatbázisa ezeket a hiányokat igyekszik pótolni – fejtette ki a miniszter.
Az adatbázist a NEB a Kúriával és a Legfőbb Ügyészséggel együtt hozta létre az 1956-os megtorló perek feldolgozásának első lépéseként. Az adatbázisban 126 kivégzéssel záruló per 231 halálos áldozatának, valamint sok száz nyomozónak, ügyésznek, bírónak az adatait tették közzé a Perek56.hu internetes oldalon. Darák Péter, a Kúria elnöke kiemelte: demokratikus jogállamban elsődleges az igazságszolgáltatás függetlensége, a jogalkotó és a jogalkalmazó pedig szövetségesként működik együtt.