Abháziában, ott is vélhetően a fővárosban, Szuhumiban gyógykezelik Kovács Bélát, a Jobbik kémkedéssel és költségvetési csalással gyanúsított európai parlamenti képviselőjét – tudta meg a Magyar Idők. Lapunk információi szerint így gyakorlatilag a nullával egyenlő annak az esélye, hogy a politikus július 19-én megjelenik a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF), ahol a költségvetési csalási ügyben gyanúsítottként hallgatnák ki. Simon Richárd, a KNYF helyettes szóvivője nem kívánta kommentálni értesülésünket, annyit azonban elmondott: Kovács Béla még nem vette át az állandó lakcímére küldött, július 19-re szóló idézését, legalábbis a tértivevény hétfőig nem érkezett vissza a főügyészségre. Az EP-képviselő eddig nem igazolta hivatalos irattal a június 23-ra tervezett kihallgatásáról való távolmaradását. Vélhetően már ezen időpont előtt a Grúziából a 90-es évek elején kiszakadt tartományba utazott.
Abháziát északról Oroszország, nyugatról a Fekete-tenger, keletről, délkeletről Grúzia határolja. Oroszország kivételével csak hasonló státusú, szakadár országok ismerték el hivatalosan. A magyar külügyi tárca konzuli szolgálata Abháziát a nem javasolt, valamint fokozott biztonsági kockázatot rejtő utazási térségek kategóriájába sorolta.
A tartományba hivatalosan csak grúz engedéllyel lehet belépni. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla milyen segítséget vett igénybe az Abháziába való eljutáshoz, ám a térséget ismerő forrásaink szerint önállóan szinte reménytelen egy ilyen vállalkozás. Ráadásul Abházia és Grúzia között húzódik egy néhány kilométeres senki földje, az adminisztratív határvonal (ABL), amelynek még a megközelítését sem ajánlják, mert ezekben a határzónákban továbbra is előfordulnak konfliktusok, letartóztatások. A külügy figyelmeztet arra is: ha valaki a kockázatok ellenére is vállalja az utazást, csak a hivatalosan kijelölt grúz átkelőn lépjen be Abháziába.
Festői környezet
Mindenesetre a Jobbik politikusa a zűrzavaros helyzet ellenére jó helyet választott a gyógyulására, hiszen a remek éghajlattal megáldott Szuhumi festői környezetben, közvetlenül a tenger partján fekszik. Nemzetbiztonsági körökben az az általános vélekedés, hogy az abház tengerpartot bizonyos titkosszolgálatok előszeretettel használják pihentetőhelyként munkatársaik számára. Abházia már csak azért is jó választás Kovács Bélának, mert a szakadár államból meglehetősen körülményes volna hazahozni, a nemzetközi elfogatóparancsot ugyanis lehetetlen a térségben érvényesíteni.
Mint köztudott, amennyiben az ellenzéki politikus nem jelenik meg az ismételt idézésre és hivatalos irattal nem menti ki magát, első lépésben elrendelik az elővezetését, ha ez sem eredményes, kiadják ellene a hazai és a nemzetközi elfogatóparancsot.
Ismert, az ügyészségi nyomozók azért postáztak újabb idézést Kovács Bélának, mert költségvetési csalással akarják meggyanúsítani. A költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt indult eljárásban az EP felfüggesztette a politikus mentelmi jogát, miután Kovács három alkalommal sem jelent meg az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt. A mentelmi jog felfüggesztését az EU csalás elleni hivatala, az OLAF jelentése alapján Polt Péter legfőbb ügyész tavaly szeptemberben indítványozta, mert a gyanú szerint a jobbikos európai parlamenti képviselő 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, ők azonban valójában nem is jártak Brüsszelben, és semmilyen munkát nem végeztek ott Kovács Bélának. Mindezzel a képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak, megtévesztve az Európai Parlament illetékes szolgálatát, amely teljesítette a kifizetéseket.
Azzal, hogy Kovács nem ment el az EP-bizottság elé, jóval többet kockáztatott, mint a képviselői mentelmi jog, ezúttal ugyanis úgy függesztették fel a mentelmi jogát, hogy nem írták elő: a politikust nem lehet őrizetbe venni. Kovács kémkedési ügyében még ilyen záradékkal látták el a mentelmi jog kiadásáról szóló döntést.
Három éve tart a kémügy
A kémügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a jobbikos politikus egy akkor is titkosszolgálati tevékenységet folytató egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos nyomozás során a titkosszolgálat látókörébe került, mert konspiratív módon kapcsolatot tartott orosz diplomatákkal. Erről a lengyel, az olasz és a francia társszolgálatoktól is kaptak információt a hazai hatóságok. Kovácsot végül csak másfél év múlva, 2015 novemberében gyanúsíthatták meg kémkedéssel, ugyanis az EP-ben addig húzódott a döntés, őrizetbe azonban akkor sem lehetett venni. Más a helyzet most, miután a kémkedéses ügyet és a csalási ügyet egyesítették a KNYF-en, hiszen ha a politikust mindkét tényállásban elmarasztalják, a bíróság jóval súlyosabb halmazati büntetést szabhat ki Kovács Bélára, így akár kényszerintézkedés is indokolt lehet vele szemben.
Kovács Béla a felesége révén került kapcsolatba a KGB-vel, illetve jogutódjával – legalábbis az Index tényfeltáró riportjának orosz és magyar szereplői erről beszéltek. Ezek szerint Szvetlana Isztosina úgy ment hozzá Kovács Bélához, hogy már két férje is volt, és az egyiktől el sem vált. Ő egy nukleáris ügyekkel foglalkozó, Moszkvában végzett japán férfi, a másik egy hírhedt osztrák betörő. Előbbi a nukleáris ipar titkainak kikémlelésében segíthetett, utóbbi névházasság volt; miután az asszony megkapta az osztrák állampolgárságot, el is váltak. Kovács Bélát az újságíró „szembesítette” a korábbi férjekkel, ami láthatóan meglepte a Jobbik politikusát, mint ahogy az is, hogy felesége a KGB futáraként dolgozott. Ugyanakkor a botrány kirobbanásakor a politikus sajtótájékoztatón tagadta, hogy kémkedett volna. Az ügyben egyébként háromszor hallgatták ki eddig, kérdéses, hogy sor kerülhet-e további kihallgatására.
kitiltották Ukrajnából
Kovács Béla a Jobbik egyik jelentős anyagi támogatója is. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője 2015-ben, a kémbotrány kirobbanásakor azt mondta, hogy „Kovács Béla a gyanú szerint információkat játszott át az oroszoknak, amiért ellenszolgáltatást kapott”, hozzátéve: Kovács Bélától, illetve az ő közreműködésével érkezett a legnagyobb anyagi támogatás a Jobbikhoz. A magát korábban radikális pártként meghatározó Jobbik folyamatosan kiáll gyanúba keveredett EP-képviselője mellett, és a kémügyet a Fidesz elterelő hadműveletének tartja.
Kovács Bélát 2014-ben kitiltották Ukrajnából, miután úgymond nemzetközi megfigyelő csoport vezetőjeként részt vett a Krím elszakadásáról döntő népszavazáson, és azt szabályosnak találta.
Mindenki földje
Abházia hivatalosan Grúzia megszállás alatt álló területe, amelyet Oroszország támogatásával kanyarított ki a vele szövetséges abház vezetés a kaukázusi köztársaságból. Az abházok és a grúzok viszonya soha nem volt szívélyes, de a szovjet idők elnyomásának végeztével lángba borult a terület, a problémát soha nem sikerült rendezni. Grúzia – és a nemzetközi közösség túlnyomó része – nem ismeri el Abházia függetlenségét, ugyanakkor semmiféle befolyása nincs az ott zajló folyamatokra. Oroszország 2008-ban, az orosz–grúz háborúban szánta rá magát a lépésre, hogy hivatalosan is elismerje Abháziát független államként. (S. L.)