A nemzetiségi, vagy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek készülő tankönyveket a piaci szereplők sokszor el sem készítették, így itt is megmutatkozik az állami szerepvállalás előnye. Ezek az elmúlt évtizedekben hiányoztak a magyar oktatásból. Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős helyettes államtitkár a Karc FM-en elmondta: jelenleg is mintegy 900 tankönyv fejlesztése zajlik, ami után több körös ellenőrzési, lektorálási folyamat végén bővül az állami tankönyvkínálat.
Maruzsa Zoltán szerint tartalmi viták mindig voltak és mindig lesznek. Az államtitkár azt mondta, “bármely lét szerzőt kérik fel tartalomfejlesztésre, már köztük is lesz vita, ami egy természetes folyamat”. Mindig lesznek ugyanis olyanok, akik vitathatják a tartalom valamely részét, miközben ennek folyamatos bővülését állami oldalról is igyekeznek gátolni, elkerülendő a tanulók további leterheltségét.
Az államtitkár kérdésre válaszolva kitért a most is készülő Nemzeti Alaptanterv hatására a tankönyvpiacra. Azt mondta, a mindenkori Nemzeti Alaptantervhez és keret-tantervekhez hozzá kell igazítani a tankönyveknek, így részben a jövőben is változhat a tartalom. Szerinte azonban ez is indok az állami feladatellátás mellett, mivel “az állam már birtokában van azoknak a tartalmaknak, amelyeknek a felülvizsgálatát elvégzi a szabályozás mentén”. Kihagyhat vagy hozzátehet, de ettől nem kell az egész anyagot átírni, hiszen a világháború minden tantervben ugyanakkor kezdődik, és a Kárpát-medence faunája sem változik meg egyik pillanatról a másikra.
Idén egyébként már az 1-től a 9. évfolyamig mindenki ingyenesen kap tankönyvet, ami több mint 1 millió gyermeket jelent. A jövő évi költségvetésben újabb 11 milliárd forintot különítettek el erre a célra.
