2005-ben számos bankár és üzletember is vád alá került, illetve az Állami Autópálya-kezelő vezetője is belekeveredett az ügybe. Kulcsár Attilát 2008-ban nyolcéves börtönbüntetésre ítélték, de 2010-ben a döntést hatályon kívül helyezték, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasították.
Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatójának, az ügy harmadrendű vádlottjának ügyvédje bűncselekmény hiányában kérte védence felmentését a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Törvényszéken délben véget ért perbeszédében. A napokban bekövetkezett vádmódosítások nyomán már vesztegetés ügyében is vádlott Kulcsár Attilának, a bank brókercégének egykori középvezetőjének és az elsőrendű vádlottjának ügyvédje délután kezdte meg védőbeszédét.
Az elsőrendű vádlott ügyvédje mondandóját azzal kezdte, hogy felhívta a figyelmet: a 13 éve zajló büntetőeljárásnak egyetlen eleme sem tekinthető tipikusnak, az ügyet pedig kriminalisztikai kuriózumnak bélyegezte. Mint mondta, nem szerecsenmosdatásra készül, és az sem célja, hogy piedesztálra emelje Kulcsár Attila elsőrendű vádlottat. Elismerte ugyanakkor, hogy a rendkívül szövevényes, több mint százezer oldalnyi perirattal rendelkező ügynek néhány pontjában Kulcsárnak is lehet felelőssége. Hozzátette azt is: tévesnek tartja az ügyész korábban kifejtett jogi álláspontját, és a vád egyetlen pontjával sem ért egyet.
Emlékeztetett arra is, hogy a fellebbezések miatt másodfokra került ügyben 2010-ben a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, így került vissza az ügy a Fővárosi Törvényszékre. Szavai szerint akkor az ítélőtábla azzal kezdte indoklását: a Kulcsár-ügy a magyar büntető-igazságszolgáltatás orvosi lova. Az eljárást kritizálva a védő szóvá tette, hogy már a nyomozás folyamán kettészakadt az ügy: bizonyos gyanúsítottakat a rendőrség hallgatott ki, másokat azonban az ügyészség. Az ügyvéd szerint a törvény előtti egyenlőség sérült, amikor az ügyészség már az eljárás korai szakaszában szemezgetett a gyanúsítottak között, holott ez nem kívánságműsor. A védő megjegyezte azt is: bár a magyar igazságszolgáltatásban vannak olyan ügyek, amelyekben bizonyos vádlottak célja és érdeke lehet az időhúzás, a Kulcsár-ügy nem tartozik ezek közé.
Erős kritikával illette a sajtót és a média munkatársait is. Mint mondta, egyetlen ügynek sem ártott a média úgy, mint a Kulcsár-ügynek. Hisztérikusnak és dezinformálónak nevezte a sajtó munkáját, miután véleménye szerint az eset 2003-as kirobbanása után két héttel már elítéltként kezelték védencét az újságírók.
Nagy Gábor szavait azzal zárta, hogy a részletes védőbeszédet a következő tárgyalási napon, szeptember 22-én fejezi majd be. A törvényszék feltehetően novemberben hirdeti ki elsőfokú döntését.
Az ügyész Kulcsár Attilára és négy társára indítványozott letöltendő szabadságvesztést, tíz vádlottra felfüggesztettet, köztük Rejtő E. Tiborra, a K&H Bank volt elnök-vezérigazgatójára és Forró Tamás újságíróra – emlékeztetett az MTI. Ezen kívül a vádhatóság összességében milliárdos nagyságrendű vagyonelkobzást is kért a vádlottakra, Kulcsár esetében például 230 milliót, több másik vádlottra pedig 150–250 milliós nagyságrendűt. Az ügyészség szerint a teljes elkövetési érték, a jogosulatlanul forgatott pénzmennyiség összege több mint 23 milliárd forint, a kár pedig több mint 8 milliárd.