Benkő Tibor honvédelmi miniszter egyik első nyilatkozatában úgy fogalmazott: a hazaszeretet ma nem divatos kifejezés, de szerinte meg lehet találni a fiatalokhoz vezető utat a honvédségnél.
Többek között erről kérdeztük Balogh Zsolt alezredest, a Honvédkadét program szaktanárát, aki a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pedagógusaként oktatja a kadétképzésre jelentkező diákokat.
Az alezredes szerint a fiatalokhoz valóban meg lehet találni az utat, a tapasztalataik szerint elsősorban a sport révén. Itt nemcsak a küzdősportokra kell gondolni, hanem a csapatsportokra és a különböző versenyekre is. Ezért honvédelmi, katonai versenyeket rendeznek az iskolákban és egyéb helyszíneken.
Ilyen volt például a Vitéz Szurmay Sándor Honvédelmi Verseny a XVI. kerületben, amelyet a helyi kormányhivatal szervezett a polgármester fővédnökségével és a kadétok részvételével. – Itt a mi, formaruhába öltözött kadétjaink voltak az állomásparancsnokok, amit nagyon élveztek a diákok, és nagyon büszkén végezték ezt a feladatot, ahogyan mi is büszkék voltunk rájuk, hogy ilyen szépen helytálltak – számolt be az alezredes a legutóbbi programjukról.
Tájékoztatása szerint sikeresek a honvédelmi táborok is, amelyeket a Magyar Honvédség különböző helyőrségeinél szerveznek meg: népszerű a lövész-, a repülős, a túlélő- és a honvédsporttábor is. – Ezek a programok erősítik a küzdőszellemet, az együvé tartozás érzését, a bajtársiasságot – hangsúlyozta Balogh Zsolt, aki szerint ilyen úton is elérhetik a gyerekeknél, hogy a hazaszeretet ne csak homályos fogalom legyen számukra.
Arra a kérdésre, hogy szerinte nem háborodnak-e fel a hazai liberálisok azért, mert fegyvert adnak a gyerekek kezébe, az alezredes mosolyogva válaszol. Mint mondja, a tizennyolc éven aluliaknál nincs éleslövészet. A fiatalok légpuskával és lézeres gyakorlófegyverekkel lőnek. A táborokban és a kadétképzésen azonban megismerkednek az alapvető haditechnikai eszközökkel, így azok nem lesznek számukra ismeretlenek, ha a későbbiekben a katonai pályát választják.
A lövészeteknek egyéb haszna is van: fejleszti az állóképességet és a koncentrációt. Az is fontos, hogy egy kadétiskolát végzett diák úgy kerülhet a honvédséghez vagy más fegyveres testülethez, hogy tisztában van a biztonsági szabályokkal, így jóval kisebb az esélye annak, hogy balesetet okoz.
– Mindenki szereti az állományát olyan fiatalokkal feltölteni, akik alkalmasak a céljai megvalósítására. A kadétok mindenképpen helytállnak a későbbiekben, ha a honvédséget választják – mutatott rá az alezredes.
– Nem rózsaszín felhőket kínálunk nekik, nem azt mondjuk, hogy a katonaéletben minden szép, minden jó, hanem próbáljuk a realitás talaján tartani őket, és ez eddig bevált – fogalmaz a kadétiskola tanára.
Az alezredes szerint a képzésnek hamar híre ment, és mára többszörös a túljelentkezés
Fotó: Bach Máté
Szerinte ennek is köszönhető, hogy a képzésnek hamar híre ment, a kadétiskola tavaly indult el, és három-négy, Budapesten idén már öt-hatszoros volt a túljelentkezés.
– Amikor megtudják, hogy előfordulhatnak nehéz helyzetek a katonai pályán, ahol az A menü gyakran ugyanaz, mint a B menü, és sokat kell küzdeni, gyalogolni, tűrni, igazából még szimpatikus is számukra, hiszen azért jöttek hozzánk, mert szeretik a kihívásokat – fejti ki az alezredes.
Szerinte ez a honvédség utánpótlása szempontjából is fontos. Mint fogalmaz, ha egy kadétképzésen végzett ember kerül a honvédséghez, nem fogja azt mondani, hogy én „nem ezt a lovat akartam”, és nem bontja fel a szerződését egy év múlva. Ezzel pedig elejét lehet venni az esetleges utánpótlásgondoknak, a szerződéses katonák körében tapasztalt fluktuációnak.
A képzés abban is rendhagyó, hogy a heti öt testnevelésóra mellett még van két önvédelemóra is, később, a 11–12. osztályban pedig katonai közelharcot is tanulnak a kadétok. Ezeket a foglalkozásokat Zöllei Zoltán alezredes tarja, aki Testnevelési Egyetemet is végzett, és elismert szakember ezen a területen. A Honvédkadét programnak van egy közismereti része, az iskolában tanítanak katonai ismereteket, hadtörténelmet, kéthetente lövészet van, haditechnikai ismereteket tanulhatnak, és megszerezhetik az európai számítógép-kezelői jogosítványt is a diákok – tudtuk meg Balogh Zsolttól.
A kadétoknak vannak különleges tantárgyaik is, például a geopolitikai földrajz, ahol a térképészeti ismereteken át jutnak el egészen a társadalmi elemzésekig. Ugyanakkor az idegen nyelvet sem hanyagolják el, hiszen katonai vezetőként, altisztként vagy tisztként mindenképpen szükség lesz legalább egy alapfokú angolnyelv-vizsgára.
– Az a célunk, hogy a diákjaink a katonai képzésben, a Szentendrei Altiszti Akadémián vagy például a Közszolgálati Egyetemen folytassák a tanulmányaikat, a 12. osztályban pedig sokan önkéntes tartalékos szolgálatot is szeretnének vállalni. Úgy próbáltuk felépíteni a képzésüket, hogy illeszkedjen a katonai képzés rendszerébe. Ha azonban valaki a kadétjaink közül mégsem a katonai pályát választja, honvédelmi ügyintéző képzést ajánlunk neki, amellyel civil közalkalmazottként, köztisztviselőként is a honvédséget szolgálhatja – tájékoztat az alezredes.
A felvételi követelményekről és a fiatalok fizikai és szellemi állapotáról szólva Balogh Zsolt elmondja: átlagos és kiemelkedő fiatalok is jelentkeznek hozzájuk, de az elmúlt tíz hónap tapasztalata azt mutatja, hogy mindenki, még a fizikailag gyenge vagy a túlsúlyos gyerekek is el tudnak jutni arra a szintre, ami a honvédségnél követelmény.
– Volt olyan lány jelentkezőnk, aki korábban balerinaiskolába járt, és bevallotta, hogy még sosem csinált meg egy szabályos fekvőtámaszt. Tíz hónapja jár hozzánk, és már harmincöt-negyven fekvőtámaszt tud csinálni – mondott egy példát a szaktanár. Erre a kadétiskolában azt szokták mondani: ebben a korban még „a szív legyen erős, ne csak a kar”.
