A gazdasági migrációval elsősorban a munkavállalókat foglalkoztató tőkések járnak jól, az alsóbb rétegek jövedelmi helyzete pedig romlik azokban országokban, amelyekbe nagy számban áramlanak bevándorlók – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szombaton, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány által szervezett Reformátusok balatonszárszói konferenciáján.
György László felhívta a figyelmet: a migránsok lényegesen nagyobb arányban veszik igénybe a szociális ellátórendszert. – Dániában például a bevándorlók negyven százaléka, míg az őshonos lakosságnak csupán nyolc százaléka folyamodik szociális juttatásokért – közölte a politikus, hozzátéve, hogy az integrációnak óriási költségei vannak.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái alapján egy menedékkérő munkaerőpiaci integrációja Norvégiában 371 ezer, Magyarországon a becslések szerint 71 ezer dollárba – húszmillió forintba – kerül. Az államtitkár az Egyesült Államokban előállt helyzettel is érzékeltette a probléma mértékét: bár a munkaadók profitja 450 milliárd dollárral nőtt a bevándorlók alkalmazásával, a korábban ott dolgozók bére több mint 400 milliárd dollárral csökkent.
György László arra is felhívta a figyelmet, hogy a politika elsődleges feladata a jólét feltételeinek és a nemzet biztonságának a megteremtése, s az Európába irányuló tömeges migráció különösen az utóbbira jelent veszélyt. – Ezért fontos megőrizni az identitásunkat, ahhoz pedig meg kell védeni magunkat – hangsúlyozta a politikus, felidézve, hogy a magyar kormány, a magyar miniszterelnök már évekkel ezelőtt kiállt Európa keresztény identitásának, társadalmi, gazdasági rendszerének, kulturális alapjainak megvédése mellett.
A Migrációkutató Intézet a németországi migrációs helyzetről készített idei elemzésében kifejti: a 2015-ben és 2016-ban az országba érkezett több mint 1,2 millió migráns érkezésével minden előzetes várakozástól elmarad a bevándorlók munkaerőpiaci integrációja: tavaly tavasszal a menekültstátusban részesítettek foglalkoztatási rátája mindössze 18 százalék volt.
A kutatás szerint a sikertelen gazdasági integrációt egyértelműen a megfelelő képzettség, a szakmai tapasztalat és a nyelvtudás hiánya magyarázza. Egyes felmérések szerint a németországi menedékkérők harmada legfeljebb alapfokú oktatásban részesült korábban.
Ismeretes: a 2015-ben kitört migrációs válság első szakaszában világszerte több politikus és közéleti személyiség – köztük Angela Merkel és Soros György –, valamint számos hazai és nemzetközi balliberális médium a bevándorlás állítólagos előnyeiről értekezett.