Úgy tűnik, a Stop, Soros! törvénycsomag elfogadásától tette függővé Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata, hogy megtartja-e avagy felszámolja budapesti irodáját.
Csütörtök esti közleménye szerint ugyanis a szervezet szoros figyelemmel kíséri az Országgyűlés munkáját, és többféle megoldást fontolóra vesz a hosszú távú, zavartalan munkavégzés érdekében. Egy osztrák napilap, a Die Presse eközben arról értesült: a milliárdos emberei már előkészítették a terepet Berlinben, ahová szükség esetén „emigrációba” vonulhat az OSF.
A budapesti iroda a német fővárosban folytathatja működését
Fotós: Reuters
Az alapítvány hazai fiókját jó előre elsiratta a balliberális sajtó. A 444.hu, amely áttételesen a milliárdos érdekeltségébe tartozik, például gyorsan csokorba szedte a hálózathoz tartozó, mára megszűnt magyarországi Soros Alapítvány érdemeit.
„Az alapítvány 1985 és 1995 között több mint 4 millió dollárt adott könyvtáraknak, kórházaknak és más közintézményeknek, hogy fénymásoló gépeket szerezzenek be” – írták. Ez valóban így volt, csak éppen a milliárdos nem érdek nélkül cselekedett.
Soros a rendszerváltozás utáni visszaemlékezésében, amelynek a szerény Hogyan lettem alapítvány? címet adta, azt írta, hogy az ellenzéki politizálást, a szamizdatok terjesztését akarta ezzel elősegíteni.
Abból a körből, amit közvetlenül is támogatott, világos, hogy a milliárdos a Beszélő köré szerveződő liberálisokat akarta helyzetbe hozni. Manipulációs kísérlete viszont nem járt sikerrel, és 1990 után hamar szembekerült az Antall-kormánnyal, melyet ugyanúgy támadott, mint az Orbán-kormányokat.
Soros és magyarországi alapítványa már a 80-as években összefonódott az SZDSZ-szel. A szervezet kurátora, majd elnöke haláláig Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ egyik alapítója és egykori országgyűlési képviselője volt. Utódja Halmai Gábor lett; ő ugyan nem volt párttag, de az SZDSZ holdudvarába tartozott, alkotmánybírónak is jelölték.
A milliárdos emellett – egy washingtoni beszámolója szerint – aktívan közreműködött az MSZP és az SZDSZ 1994-es összeboronálásában.
Az ellenzéki sajtó előszeretettel mutogat azokra a Soros-ösztöndíjasokra, akik utóbb elutasították a milliárdos által hirdetett nyílt társadalom doktrínáját, miközben az alapítványa vezetésében szinte kivétel nélkül egykori SZDSZ-esek és kisebb részben MSZP-sek vettek részt.
A szervezet által támogatott programok és egyletek között sem találhatóak a nemzeti érdekek és értékek, a keresztény és magyar hagyományok védelmét hirdető csoportok – annál több viszont az úgynevezett jog- és érdekvédő társaság, amelyek az abortusz- és a kábítószer-szabályozás fellazítása, a házasság újraértelmezése, az idegen kultúrák befogadása, a szabálysértések és egyes bűncselekmények enyhébb megítélése mellett kampányoltak.
Újabb tüntetés
Ezúttal a sajtószabadságért szerveznek tüntetést ma a kormány ellen tiltakozók, a program szerint a Kossuth térről a Szabad sajtó útra vonulnak majd. A Mi vagyunk a többség elnevezésű megmozduláson a fő szónok Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester lesz.
A szervezők közül felszólal Homonnay Gergely, Gyetvai Viktor és Gulyás Balázs, de beszédet mond a már megszűnt Magyar Nemzet munkatársa, Unyatyinszky György is, akit elmondása szerint a békemeneten bántalmaztak. A tüntetéshez csatlakozott a Societas Baloldali Ifjúsági Közösség is, a politikai pártok részvételét kifejezetten szeretnék elérni a szervezők, akik ismét azt kérték az ellenzékiektől, hogy álljanak fel a színpadra, ezt azonban a Jobbik visszautasította.
Homonnay Gergely a HVG-nek azt nyilatkozta, hogy a senkik forradalmát akarják megcsinálni, azzal a céllal, hogy az emberek kiálljanak a kormány vagy a parlament különböző döntései ellen. Hozzátette: abban bízik, hogy a társadalom végre megérti majd, hogy a szabadságért, demokráciáért mindennap meg kell küzdeni. A demonstráció nem ér véget szombaton, a következő héten vidékre szerveznek tüntetést, és az Országgyűlés alakuló ülésének napján, május 8-án is tiltakoznak majd. (J. K.)
