Colleen Bell szerdai előadása, melyben ismét előkerült, hogy hazánk mennyire korrupt, és hogy milyen csúnyán bánik a civilekkel, alátámasztja a vs.hu korábbi írását, amely szerint az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének egyik rendezvényén arra vonatkozó kijelentések hangzottak el a követség politikai osztály vezetőjének, David van Clevenek a szájából, hogy amíg a menekültválság tart, addig az amerikai diplomácia nem támadja a magyar kormányt, a helyzet elmúltával viszont újra elővennék az állítólagos korrupciós ügyekkel és a demokrácia állapotára vonatkozó kérdéseket, ehhez pedig már javában folyik az anyaggyűjtés. Úgy látszik az Egyesült Államok elérkezettnek látta az időt az újabb támadásra.
Soft+hard=smart
Az Egyesült Államok soha nem ment a szomszédba azért, hogy saját érdekei, illetve bizonyos gazdasági körök érdekei mentén beleszóljon más országok belügyeibe. Az amerikai diplomácia két alapvető rendszert használt a története során a különböző országok politikájának és gazdasági intézkedéseinek a befolyásolására. Az egyik a “soft power”(vonzás képessége, puha hatalom) a másik pedig a “hard power” ( kényszerítő hatalom). Ennek a két technikának az ötvözéséből alakult ki az úgynevezett “smart power” — amelyet Hillary Clinton vezetett be a közéletbe.
Mi az a smart-power?
Hillary Clinton először még a szenátusi meghallgatása alkalmával használta ezt a kifejezést, amelyet a Bush kormányzat külpolitikája elleni legmegfelelőbb lépésként aposztrofált. Úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használnia — a diplomáciait, a gazdaságit, a katonait, a politikait, a jogit és a kulturálisat is — kiválasztva mindig a legalkalmasabbat vagy azok kombinációját, a politikai és gazdasági érdekek megvalósítása érdekében — olvasható Szörényi András, Smart Power, avagy az év “felfedezése” című a Külügyi Szemlében korábban megjelent tanulmányában.
2004-ben a Foreign Affairsben Susan Nossel értekezett a smart power jelentőségéről, amelyben úgy határozta meg ezt az ötvözött technikát, hogy az erőszakos kényszerítés párosul benne a háttérben használt titkos, az adott ország civil társadalmát is mozgósító technikákkal. Nossel úgy fogalmaz, hogy a smart power nem más, mint az a progresszív, liberális internacionalista felfogás, amelyet az Egyesült Államoknak követnie kell.
csodafegyver 1. — korrupciós vád
A korrupciós vád igazi közép-európai sikerrecept. A legalkalmasabb kormányok gyengítésére, illetve megbuktatására. Hiszen konkrétumok soha nem hangzanak el, de alkalmas széles tömegek elégedetlenségét felkorbácsolni, a regnáló kormányokat pedig jelentős mértékben hitelteleníteni. Korábban Csehországban bele is bukott a kormány hasonló vádakba.
„Sokszor hallhattuk már a Colleen Bell egyetemi előadásán elmondott amerikai véleményeket, azok semmi újdonságot nem tartalmaztak” – olvasható Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatában. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel Magyarország nem az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió tagállama, „a nagykövet által felvetett kérdéseket az Európai Unióval vitatjuk meg. Sőt, korábban már meg is vitattuk, és le is zártuk őket”. Magyarországgal szembeni korrupciós vádak azért is érdekesek, mert hazánk a korrupció tekintetében legátvilágítottabb tagállam.
Csodafegyver 2. — Az úgynevezett civilek
A korrupciós csodafegyver mellett a gyakran megfoghatatlan, lekövethetetlen civil szervezetek aktiválása a másik fontos pillére a „smart powernek”. Az Egyesült Államok korábbi ügyvivője, André Goodfriend rendszeres résztvevője volt a tavalyi kormány ellenes tüntetéseknek. Saját bevallása szerint természetesen magánemberként volt jelen és örömmel nyugtázta, hogy a civil kontroll milyen remekül működik, annak ellenére, hogy a kormány mindent meg tesz a civil szervezetek ellehetetlenítése érdekében. Érdekes, hogy Soros György számos civil szervezetet támogat hazánkban.
Összenő, ami összetartozik
A nyitott társadalmak üdvözítő voltát hirdető, jelenleg a korlátlan migránsáradatot támogató civil szervezetek mögött egyre másra tűnik föl Soros György, mint támogató. A pénzguru azonban nem csak a nemzetállamok megroppantásán szorgoskodó álcivilek és álfüggetlen médiumokra locsolja pénzét, hanem az egyik legnagyobb támogatója a Clinton családnak. Itt ér össze a Clinton klán és Soros György kapcsolata. A demokrata párti Clinton jelenleg az egyik legesélyesebb jelölt az Egyesült Államok következő elnöki posztjára. Legnagyobb támogatói között megtalálható az a Soros György is, aki rendszeresen fellép a magyar kormány ellen és különböző nemzetközi és magyar szervezetek támogatásával – pénzzel támogatja a korlátlan illegális bevándorlást. Az üzletember közelmúltban világossá tette a szándékait és összefoglalta elképzeléseit, amelyről Csontos János írt korábban publicisztikát Kissorosok hat pontja címmel.
Mi a bajuk velünk?
Arról, hogy ezeknek a köröknek mi a bajuk Magyarországgal, pontosabban annak kormányával, még pontosabban annak kormányfőjével Orbán Viktorral, arról következő cikkünkben olvashat.