Az elmúlt napok budapesti anarchista tüntetésein őrizetbe vett alakok közül tizenegyen (!) büntetett előéletűek. Közülük hárman lopás, ketten jármű önkényes elvétele, egy ember csoportos garázdaság, egy fő garázdaság, egy rongálás, egy ittas járművezetés, egy személy pedig kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt volt bíróság által jogerősen elítélve.
Igen, jól látják: kőkemény drogbűnöző is van a lekapcsolt randalírozók között. Ez legalább némi magyarázat arra, hogy a tudósításokban miért látunk annyi önkívületi állapotban őrjöngő, rendőröket üvegekkel, füstbombákkal dobáló, rendőrkocsit összetörő, karácsonyfa-fölgyújtásra készülő, gyermekajándékokat ellopó, a belvárosban kukákat borogató, gyújtogató aljaembert. Olyan aljaembereket, akikből aztán az agyhalál állapotába került ellenzéki politikuslárvák és lakájmédiájuk vitriolos írásokkal megpróbál szabadságharcos hősöket, demokráciáért küzdő hős forradalmárokat faragni.
Legutóbb például egy agresszív, rendőrökre támadó tüntetőt próbáltak meg sajnáltatni a nemzettel, amiért elfogása után kapott egy-két nevelő célzatú atyai pofont. Vagyis elmebeteg ellenzékünk szerint csak simogatni szabadna azokat, akik rendőrökre támadnak, dobálják őket. Ha ellenzékünk valóban a békés, erőszakmentes tüntetősdiben hinne, maga kéne hogy a leghatározottabban elhatárolódjon az agresszív, bűncselekményeket elkövető neokommunista-anarchistáitól. Mégsem teszi.
