Benyújtották az önálló közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek – közölte az igazságügyi miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján.
Trócsányi László azt is bejelentette: a kormány nevében a Velencei Bizottsághoz fordul annak érdekében, hogy a testület vizsgálja meg, a törvény összhangban áll-e a nemzetközi sztenderdekkel. – A vizsgálatot a törvényjavaslat iránti fokozott hazai és nemzetközi érdeklődés miatt kéri, valamint azért, mert egyes ellenzéki pártok felelőtlenül már most támadják a tervezetet, anélkül, hogy annak tartalmát ismernék – mondta el a miniszter, aki maga is nyolc évig volt tagja a grémiumnak.
Trócsányi László azt hangsúlyozta, hogy az új közigazgatási perrendtartás már megnyitotta a kaput azelőtt, hogy minden közigazgatási aktus bíróság előtt megtámadható, és már ez óriási előrelépés volt.
Beszámolt arról is, hogy a tegnap az esztergomi önkormányzat átadta állami tulajdonba azt az ingatlant, amely a Közigazgatási Felsőbíróság székhelye lesz 2020. január 1-jétől.
– Esztergom a magyar államiságnak, a független jogrendnek, az alkotmányos rendnek a szimbóluma, az esztergomi bíráskodásnak az államalapításra visszanyúló hagyományai vannak – indokolta a döntést a tárca vezetője, aki szerint a székhely kiválasztása egyben oldása az ország Budapest-központúságának is.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa legtöbb államában működik önálló közigazgatási bíróság, és számos esetben annak székhelye nem a fővárosban van.
Magyarországon a kommunista hatalomátvételig, 1949-ig működött önálló közigazgatási bíráskodás. A kialakuló nyolc közigazgatási törvényszék pedig a jelenleg hatályos közigazgatási perrendtartás szerinti kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelyén működne.
Szólt arról is, hogy az újonnan felálló rendszerben is számítanak minden jelenlegi közigazgatási bíróra, akik jövő év április végéig adhatják le egyéni előterjesztésüket az áthelyezésre.
Kívülről minimum hároméves bírói jogviszony és közigazgatási tapasztalat birtokában lehet jelentkezni. A most benyújtott törvényjavaslat szerint a köztársasági elnök előterjesztése alapján az Országgyűlés 2019. március 31-ig választhatja meg a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét.