Az illegális migráció rendkívüli veszélyeket rejt magában, a jogsértő folyamat ráadásul igen szerteágazó, emiatt a különféle részkérdések rendezésére a legkülönfélébb állami megoldásokat kell bevetni. Ez az oka annak, hogy a határkerítés megépítése, a jogi határzár, a migránsok betelepítését tiltó alaptörvény-módosítás, az illegális migráció szervezését büntető Stop, Soros! törvény mellett most az adórendszerhez is hozzá kell nyúlni, s meg kell alkotni a bevándorlási különadó szabályait – erről beszélt lapunknak a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Tállai András miniszterhelyettes (képünkön) felidézte: az illegális migráció megfékezésére eddig százmilliárdos nagyságrendet költött a magyar állam, a kiadásokat a honi költségvetés, vagyis az adófizetők állták.
– A közös teherviselés elvével semmiképpen sem lehet összeegyeztetni, hogy a társadalom fizesse ki azokat a költségeket, amelyek azért keletkeztek, mert néhány Soros-szervezet szeretné felpörgetni az illegális bevándorlást – mondta a miniszterhelyettes, majd hozzátette: a szaktárca ezért azt javasolja, hogy a bevándorlást forszírozó szervezetek fizessenek bevándorlási különadót. Az erről szóló törvénytervezetet kedden nyújtotta be a minisztérium a törvényhozásnak.
Tállai András részletesen is bemutatta az előterjesztést. Eszerint adót kellene fizetni a bevándorlást segítő tevékenység vagy szervezet anyagi támogatásakor. Ebből a szempontból fontos, hogy mi számít bevándorlást segítő tevékenységnek. – A javaslat ez ügyben világosan fogalmaz – mondta az államtitkár.
Ide tartozik többek között a médiakampányok és a médiaszemináriumok megtartása, a hálózatépítés és -működtetés, valamint a migrációt pozitív színben feltüntető propagandatevékenység, ha ezeknek a célja a bevándorlás ösztönzése.
– Lényeges az is – folytatta –, mi a bevándorlás. Az adószabályok szempontjából ez a fogalom azt fedi, amikor emberek véglegesen kívánnak áttelepülni lakóhelyükről egy másik országba. A jogszerű lakhelyváltoztatást természetesen nem érintené az új szabályozás.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Fontos elem az is, hogy kinek kell az adót megfizetnie. – Ennél a pontnál két szereplő jöhet szóba – mondta az államtitkár.
A javaslat szerint a közterhet elsősorban annak a szervezetnek kellene lerónia, amelyik a támogatást nyújtja. E szervezet a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig köteles lenne nyilatkozatot tenni, s azt eljuttatni a támogatás címzettjének. Ez a dokumentum arról szólna, hogy a támogató a bevándorlási különadót bevallotta, megfizette.
Arra a helyzetre is gondoltak ugyanakkor a javaslat megfogalmazói, ha a támogató a kötelezettségének nem tenne eleget. Ekkor a támogatott, vagyis a bevándorlást segítő szervezet válna adóalannyá. Neki a támogatást követő második hónap 15. napjáig kellene az adót megállapítania, bevallania és megfizetnie.
– Merthogy a bevándorlási különadónál is az önadózás elve érvényesülne – mondta Tállai András, hozzátéve: a hatósági feladatokat, mint minden más adó ügyében, itt is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) látná el. A NAV-nak kellene gondoskodnia a nyilvántartási teendőkről, az ellenőrzések elvégzéséről és – adott esetben – a szankció megállapításáról vagy a meg nem fizetett adó összegének behajtásáról.
– A parlament elé terjesztett indítvány szerint az adó igazodna ahhoz a hatáshoz, amit a bevándorlást segítő szervezet tevékenysége vált ki – mondta Tállai András. Az adót az anyagi támogatás, például az átutalt pénzösszeg, az átadott ingóság összege, értéke után kellene megfizetni, a teher mértéke pedig 25 százalék volna.
– Vagyis a juttatás értékének egynegyedét kellene adóként befizetni – summázott az államtitkár.
– Fontos pont – tette hozzá végezetül –, hogy a bevándorlási különadóból származó bevétel a központi költségvetésbe folyna be, és kizárólag határvédelmi feladatok ellátására volna felhasználható. S az is lényeges, hogy a szabály már a nyáron életbe léphet. Ha az Országgyűlés megszavazza, a törvény kihirdetését követő 30. naptól a bevándorlást segítő szervezeteknek különadót kell fizetniük.
