– Megkeresett egyszer egy fiatal, várandós nő, aki nem sokkal azután, hogy teherbe esett, szorongani kezdett attól, hogy bántani fogja a babáját. Azt kérdeztem tőle, előfordult-e valaha, hogy ártott egy kisbabának, vagy tud-e arról, hogy bárki a családban ártott egy csecsemőnek? A fiatal nőnek eszébe jutott, hogy nagymamája első gyermeke tűzesetben halt meg: meggyulladt a függöny a gyertyától, majd rögtön lángra kapott minden, ő pedig nem tudta kimenteni a babát a tűzből. Azonnal összeraktuk mindketten a kirakós darabkáit – mesélte egy előadásán Mark Wolynn, az örökölt családi traumák egyik legelismertebb szakembere, aki húsz éve végez egyéni és csoportos terápiás munkát.
Ezeket az összefüggéseket, miszerint bizonyos traumák öröklődnek, tudományosan is bebizonyították. Számos külföldi egyetem, köztük az atlantai Emory Egyetem, a New York-i Mount Sinai Orvosi Egyetem, illetve a Zürichi Egyetem Agykutató Intézete is publikálta már a kutatási eredményeit ezzel kapcsolatban.
– Az egyik legismertebb állatkísérletben a kutatók egy generáció egereit elektrosokknak tették ki, miközben cseresznyevirág-illatot éreztettek velük. Az eredmény magáért beszél, ugyanis a következő két generáció egyedei is idegesek lettek az illattól és igyekezték elkerülni, pedig semmilyen saját tapasztalatuk vagy rossz élményük nem volt a cseresznyevirággal – magyarázza a terapeuta.
A lelki nehézségek egy új élethelyzetben aktiválódnak
Fotó: MTI/Beliczay László
Persze nem mindig ilyen egyértelmű, honnan is erednek a blokkjaink; sokszor komoly családfakutatás szükséges ahhoz, hogy egy problémát feltárjunk és feloldozzuk a múltbéli fájdalmakat.
– Majd három évtizeddel ezelőtt egy sikeres üzletember voltam, jól menő rendezvényszervező céget vezettem, amikor drámaian elkezdett romlani a látásom. Az orvosok széttárták a karjukat és azt mondták, ez egy olyan ideghártya-betegség, amit nem tudnak gyógyítani, és lehet, hogy mindkét szememre meg fogok vakulni – idézi fel Mark Wolynn. A férfi a betegség realizálása után felforgatta az életét: átadta a vállalkozását egy barátjának, kilépett a párkapcsolatából és a fél világot bejárta, hogy valakitől választ kapjon.
– Mindenkit felkerestem, akiről azt gondoltam, hogy segíthet, órákon át meditáltam, gyógyteákat ittam, léböjtkúrát tartottam, ennek ellenére a látásom drasztikusan romlott, én pedig egyre mélyebb depresszióba süllyedtem. Három év után aztán egy szerzetes közölte velem Indonéziában: menj haza, és hívd fel a szüleidet! – fogalmaz a terapeuta, hozzátéve, hogy természetesen azonnal hárított és azt gondolta, a lelki tanítónak nincs igaza.
– Elmentem egy másik szerzeteshez is, aki ugyanazt tanácsolta: meditáció és utazgatás helyett tegyem rendbe a kapcsolatomat a szüleimmel. Rájöttem, hogy a szembetegségem igazi oka a nagyszüleimtől és a szüleimtől örökölt szorongás. Felkerestem édesanyám, akitől hosszú éveken keresztül nem tudtam befogadni a szeretetet, majd édesapám, akivel harminchat közös ebédre volt szükség, hogy ki tudja fejezni szavakkal, mit jelentek neki – részletezi a pszichológus, hangsúlyozva, hogy a szüleivel való kapcsolat rendbetétele után a látása is helyrejött.
A szakember szerint a transzgenerációs trauma elsődleges tünetei mögött a pánik, a depresszió és a szorongás áll. Ezeket úgy tudjuk felismerni és megkülönböztetni a mindennapi stresszhelyzetektől, hogy azok teljesen váratlanul, egy új élethelyzetben törnek ránk; például új helyre költözünk, férjhez megyünk, munkát váltunk, gyermekünk születik vagy betöltünk egy bizonyos életkort. Sokan valamilyen „rejtéllyel” keresik fel a szakembert, vagyis olyasmivel, ami addigi tapasztalataik alapján nem megmagyarázható.
– Az egyik páciensem boldog párkapcsolatban élt, ám amikor a társa megkérte a kezét, minden megváltozott. A rögeszméjévé vált, hogy szerelme megcsalja, becsapja őt, és csak idő kérdése, mikor fog lebukni. Nem értette, honnan fakadhat ez az érzés, miközben szülei házassága harmonikus, édesapjával pedig mindig jó kapcsolata volt. Végül összeállt a kép: nagyanyja az esküvő előtti napon tudta meg, hogy leendő férjének szeretője van, dédanyja pedig a templomban keresett menedéket, amikor férje időről időre más nő karjaiban találta meg boldogságát – mutatott rá Mark Wolynn.
– A családunk múltjának feltárásakor sok olyan elfelejtett vagy szándékosan elrejtett történettel találkozhatunk, ami új megvilágításba helyezi szeretteinket, a velük való kapcsolatunkat és a saját életünket. Minél mélyebbre ásunk, minél többet tudunk a felmenőink életéről és sérüléseiről, annál egyértelműbb lesz a saját problémáink forrása. Ezzel nemcsak magunkat, de őket is felszabadítjuk a múlt terhe alól – összegezte a terapeuta.
