A migráció lesz az EP-választás központi kampányeleme

– Mikor beszélt legutóbb Orbán Viktor miniszterelnökkel?
– A választások után felhívtam telefonon, és gratuláltam neki a győzelemhez. Abban maradtunk, hogy a kormányalakítás lezárultával, júniusban személyesen is találkozunk.

– Ez különleges alkalom lesz, vagy rendszeresen egyeztetnek?
– Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, mint ahogy azokkal a miniszterekkel is rendszeresen találkozom, akikhez valamilyen módon kötődik a szakterületem. Az uniós biztosok feladatkörébe tartozik, hogy tájékozódjanak, egyeztessenek az egyes tagállamok kormányaival, és a vitás esetekben közvetítsenek a kabinetek és az Európai Bizottság között. Kollégáim is folytatnak hasonló informális megbeszéléseket, így próbáljuk megismerni a tagállamok várható reakcióit egy-egy tervezett lépésünkre.

– Mit jelent a gyakorlatban az uniós biztos függetlensége az őt delegáló tagállamtól?
– Amikor elfogadtuk a hivatali megbízásunkat az Európai Bizottságban, arra kellett esküt tennünk, hogy függetlenek leszünk a minket delegáló kormánytól, utasítást nem fogadunk el. Tehát a biztosok nem képviselhetik a saját hazájukat, kormányukat, de bevett gyakorlat, hogy viták során nemcsak az egyes szakterületek felelőseként kérik ki a véleményünket, hanem az adott országból származó, arról többlettudással rendelkező politikusként is. Engem is meg szoktak kérdezni Magyarországról, ha vita van, ha tájékozódni szeretnének.

– Legutóbb az Európai Parlament LIBE-bizottságában minden valóságalapot nélkülöző vádakkal illették Magyarországot, egyébként nem először. Ilyenkor uniós biztosként nem érzi úgy, hogy meg kellene szólalnia?
– Az EP vitáival mi nem foglalkozunk. Itt még élesebben működik az a hatalommegosztás, amely a nemzeti rendszerekben fennáll a kormányok és a parlamentek között. Az EP elsősorban politikai intézmény, sokszor pártpolitikai érvekkel, a bizottságban viszont igyekszünk kiküszöbölni a pártpolitikát, sőt magát a politikai töltetet is próbáljuk csökkenteni a vitás kérdésekben. Azért is fontos ez a távolságtartás a pártpolitikától, mert a tagállamok köre rendkívül sokszínű, ezért az Európai Bizottság nem tudná megőrizni a hitelességét, ha erősen politikai töltetű párbeszédeket folytatna.

– Ez érthető, de amikor hazánkkal szemben fogalmaznak meg alaptalan állításokat különböző uniós intézmények, akkor kézenfekvőnek tűnik, hogy – már csak az objektivitás érdekében is – helyretegye a tévedéseket, valótlanságokat.
– Az Európai Parlamentben zajló vitákban az ottani magyar képviselők védik meg a magyar álláspontot. Amikor a bizottságon belül nem tényszerű vagy kifejezetten pártos véleményeket fogalmaznak meg hazánkkal szemben, akkor természetesen megszólalok, többször is volt példa erre. Mindig azt az álláspontot képviselem, amikor Magyarország kerül napirendre – ami egyébként nem gyakori –, hogy pártatlanul, objektíven kezeljük a kérdést. Ugyanezt képviseltem Lengyelországgal kapcsolatban is a 7-es cikkely szerinti eljárás elindításáról szóló vitában. Különvéleményt is megfogalmaztam, szerintem ugyanis még nem volt indokolt ez a lépés, hiszen a többi eszközben is rejlett lehetőség.

– Magyarország ellen is felvetődött a 7-es cikkely elindítása az EP-ben. A bizottságban szó esett erről?
– Még nem. Egyelőre az EP-ben zajlik a vita, ott szavaznak majd róla, ezt követően kerülhet a bizottság elé a kérdés.

– Ha odáig jut, ön milyen álláspontot képvisel majd?
– Minden hasonló esetben azt gondolom, hogy meg kell nézni a joganyagot, amelyet a tagállamok elfogadtak, amikor beléptek az unióba, és ha a mostani gyakorlatuk ütközik ezzel, akkor különböző lehetőségekkel élhet a bizottság, ilyen például a kötelezettségszegési eljárás. Korábban, amikor még miniszterként vitánk volt az Európai Bizottsággal, minden kérdést tudtunk kezelni a kötelezettségszegési eljárás keretében. Ez egy jó eszköz, amely minden uniós tagállam esetében működik.

– A már említett LIBE-bizottságban az is elhangzott, hogy Magyarországon sérül a jogállamiság.
– Magyarországon nincs rendszerszintű probléma a jogállamisággal. A konkrét jogi megoldások terén pedig szinte minden tagállamban időről időre felvetődnek problémák, akár a bíróságok hatékonyságával, akár az államhatalmi ágak megosztásának módjával kapcsolatban.

– Mi lehet az oka, hogy mégis ilyen vádak érik hazánkat?
– Az EP-ben nyilvánvalóan pártpolitikai csatározások folynak, ezt meg tudják erősíteni a fideszes, de akár az MSZP-s uniós képviselők is. Az a baloldali politikus, aki nem szereti Magyarországot, keres olyan részleteket, amelyekre felépíthet egy érvelést hazánk ellen. A bizottságnak arra kell ügyelnie, hogy ne csússzon bele a pártpolitikai érvelés csapdájába.

– Megvalósulhat-e Jean-Claude Juncker bizottsági elnök tervezete, amely a jogállamiság érvényesüléséhez kötné az uniós kifizetéseket?
– Ez egyelőre csak egy ötlet, ahhoz, hogy komolyra forduljon, jogszabályt kell alkotni, amelyben részletezni kell azokat a feltételeket, amelyek alapján felvetődhet az, hogy az uniós források a jogszerűség szempontjából nem hasznosulnak tökéletesen. A vitában azt az álláspontot képviseltem, hogy a meghatározó feltételek között rögzítsük: a tagállamoknak végre kell hajtaniuk az Európai Bíróság döntéseit. Ez azért is fontos, mert a jogállamiság tekintetében legtöbbször emlegetett államok – Magyarország és Lengyelország – kitűnőre vizsgáznak ebből a szempontból. E két tagállam minden bírósági ítéletet végrehajt, miközben ismerünk több olyan uniós országot, amely szavakban a jogállamiság elhivatott védelmezője, az Európai Bíróság ítéleteinek végrehajtásában azonban hátul kullog.

– Heves vitára számíthatunk júniusban az új bevándorlási rendszerről, amely a migránsok kötelező szétosztását is tartalmazza. A tervezetet Magyarország a V4-es államokkal együtt elutasítja, így nincs sok esély egy közös európai megoldásra. Tekintettel arra, hogy Németországban egyetlen illegális bevándorló kitoloncolása is szinte megoldhatatlan feladatnak bizonyul a hatóságok számára – mint azt a napokban láthattuk a híradásokban egy togói férfi ügyében –, nem igazán látszik reálisnak bármilyen egységes európai megoldás a migráció problémáira. Ön lát esélyt erre?
– A probléma mérete és súlyossága is azt mutatja, hogy a bizottság maximálisan rá van utalva a tagállamok együttműködésére, a testület egymagában nem tud végrehajtani semmilyen tervet. Jú­niusban az Európai Tanács hoz majd döntést a tervezetről, amihez a tagállamok egységes szavazata szükséges. A kulcsproblémát nem is a bizottság javaslatai­ban látom, hanem abban, hogy egyes tagállamok nem képesek érvényt szerezni esetenként még a saját jogszabályainak sem, mint például a menekültügyi vagy a kitoloncolási, visszatelepítési szabályoknak. A V4-ek a külső határok lezárását, megvédését és a migráció megállítását szorgalmazzák, miközben a német, a francia és az olasz álláspont sokkal liberálisabb menekültpolitikát jelent, ezért nyilván heves vita lesz júniusban.

Navracsics Tibor
Fotós: Kurucz Árpád

– Közben azt is látjuk, hogy már Németországban is elmozdultak a szigorítás irányába, az új belügyminiszter, Horst Seehofer és a bajor tartományi vezetés is véget vetne a korábbi befogadópolitikának.
– Valóban, az elmúlt három évben tapasztalhattuk, hogy gyorsan változik az egyes országok hozzáállása, Franciaországban is szigorítják a bevándorlási jogszabályokat, de még így sem tudják követni a válság diktálta tempót.

– A kvótát reális megoldásnak tekintik?
– Az uniós tagállamok álláspontjáról mindent elmond az a tény, hogy az Európai Bizottság két éve megtette a kötelező kvótákra vonatkozó javaslatát, amelyről az Európai Tanács azóta sem hozott döntést. Ez egyértelmű jelzés arra, hogy a kvótarendszert az uniós országok kevésbé hatékony lépésnek tartják.

– Egyáltalán létezhet bármilyen megoldás?
– Csak olyan megoldás működhet, amelyet az unió tagállamainak mindegyike támogat, az egymás elképzeléseitől legtávolabb állók is el tudnak fogadni.

– Jelenleg ez utópiának tűnik.
– A jövő évi EP-választás viszont változást hozhat. Talán most először lesz igazán fontos mindenkinek a voksolás, hiszen ezúttal nem az országok különböző belpolitikai ügyei állnak majd a középpontban, hanem egyöntetűen mindenhol a migrációs válság lesz a meghatározó kampánytéma. Ezért az új Európai Parlament, majd a hivatalba lépő új bizottság közelebb juthat a megoldáshoz, mivel olyan legitimációjuk lesz, amely kifejezetten a migráció ügyében is útmutatást nyújt.

– Komoly változások várhatók az erőviszonyok terén?
– Ha az elmúlt időszak nemzeti parlamenti választásaira tekintünk, a trend a balközép pártok jelentős térvesztését mutatja, a kereszténydemokrata erők talán még tartják magukat, de a radikális baloldali és az újszerű, főként bevándorlásellenes jobboldali pártok erősödnek. Ha ez érvényesül a jövő évi uniós választásokon is, akkor az európai integráció stabilitásának eddigi zálogát adó szociáldemokrata–kereszténydemokrata–liberális nagykoalíció kisebb arányban kap képviseletet a parlamentben, mint eddig.

– A beszélgetés elején említette, hogy április 8-a után gratulált Orbán Viktornak a választási győzelemhez. Ezúttal mint politikai elemzőt kérdezem: mi volt a harmadik kétharmados siker titka?
– Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök mondta, hogy egy választás megnyeréséhez előbb a választásról szóló vitát kell megnyerni. A Fidesznek ez sikerült, mivel az emberek a migrációs problémát tekintették a legfontosabbnak, a biztonság megőrzése, a bevándorláspolitika folytatása ilyen mértékű támogatást jelentett a kormánypártoknak. A győzelemben természetesen szerepe volt az elmúlt nyolcéves kormányzati teljesítménynek, az eredményeknek, Magyarország az Európai Unió egyik legerősebb gazdaságává nőtte ki magát, közben folyamatosan nőnek a bérek és a nyugdíjak, emelkedik az életszínvonal.

– Az elismerő szavak azt is jelentik, hogy elsimultak a korábbi konfliktusai a Fidesszel? Milyen a viszonya a párttal?
– Szerintem jó, és bízom benne, hogy ha másokat kérdezne a Fideszből, ők is ezt mondanák. Soha nem támadtam senkit, a viták pedig természetesek egy párton belül. Olyan pozícióban vagyok, amely miatt elkerülhetetlenek a nézeteltérések, hiszen uniós biztosként más szemszögből látom ugyanazokat a dolgokat. A lényeg azonban az, hogy a kormány tagjai és én is egy célért dolgozunk, hogy Magyarország minél sikeresebb legyen az Európai Unióban.

– Nem volt ennyire harmonikus a viszonya a kormánnyal az elmúlt hónapokban, például a hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztás után egy újságírói kérdésre – miszerint mit gondolt, amikor meghallotta, hogy már fideszes körökben is soknak tartják a sorosozást – azt felelte: „Amikor meghallottam, azt gondoltam, na ugye!” Ezt a mondatot a hazai nyilvánosságban mindenki egyértelmű üzenetnek értékelte Orbán Viktor és a kormány felé. Mi volt a célja?
– Nem üzenetet fogalmaztam meg, hanem egy kérdésre mondtam el a válaszomat, véleményemet. Aki ismer, az tudja, hogy nem szoktam üzengetni, a véleményemet viszont mindig elmondom, amikor kérdezik.

Navracsics Tibor: „Uniós biztosként más szemszögből látom ugyanazokat a dolgokat”

Fotós: Kurucz Árpád

– Az előzmények ismeretében ez akkor mégiscsak erős üzenetként hatott, hiszen korábban, még tavaly ősszel, a kormány Soros Györgyék tevékenységével szemben indított kampányának idején azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottságban nincs szó Soros-tervről…
– Én pontosan fogalmaztam, de nem mindenki értette pontosan, amit mondtam. Ha valaki azt kérdezi, hogy az Európai Bizottság mikor tárgyalja a Soros-tervet, arra csak azt tudom mondani, hogy ilyen napirendi pont nincs. Arról nem tehetek, hogy ezt egyesek másként értelmezték. Azt is elmondtam egyébként, hogy a biztosok között akad, aki büszkén vállalja, hogy Soros György a legjobb barátja. Az Európai Parlamentben is vannak olyan képviselők, akik a milliárdos világnézetét vallják és annak megvalósulásáért dolgoznak, de az Európai Bizottság nem úgy működik, hogy valaki előáll egy ötlettel és azt meg is valósíthatja. Éves munkaterv szerint dolgozunk, a témakörök pedig ezernyi fórumon mennek keresztül, itt kevésbé érvényesülhet a pártpolitikai vagy hasonló jellegű befolyásolás.

– Jövőre lejár a biztosi mandátuma. Folytatná a munkát?
– Az biztos, hogy akár folytatom 2019 őszén, akár befejezem, elégedett lehetek, mivel én vagyok a 28 bizottsági tag közül az egyetlen, aki egyértelmű nyertese a következő hétéves pénzügyi kerettervnek. Megdupláztuk az Erasmus-program költségvetését, ami kétszer annyi fiatalnak nyújt lehetőséget külföldi tanulásra, és most indítjuk el a 18 éveseknek az ingyenes utazási lehetőséget, valamint a kulturális programokra is több pénz jut. A folytatás azonban nem rajtam múlik. A kormány és a miniszterelnök úr dönt majd a jelölt személyéről.