Továbbra is keresik a rendőrök azt a merénylőt, aki 2014. január 13-án bombát robbantott a CIB Bank Lehel utcai fiókjánál. Az ORFK kommunikációs szolgálatának tájékoztatása szerint változatlanul ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás. Az új büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a nyomozás felderítő szakban van és nincs határideje, ám amint megnevezik a gyanúsítottat, fokozott ügyészi felügyelet mellett vizsgálati szakba lép az eljárás, és két év a nyomozati határidő, amely indokolt esetben egyszer hat hónappal meghosszabbítható. Azaz jelenleg nem sürgeti a rendőröket határidő, igaz, már több mint négy év telt el a robbantás óta.
Emlékezetes: 2014. január 13-án éjszaka egy 180-185 centiméter magas, motorosdzsekit, kezeslábast viselő, plexi bukósisakos, nőies mozgású ember érkezett krosszmotoron a CIB Bank Lehel utcai fiókjához. Leparkolt, a bank ajtajához lerakott egy csomagot, majd elhajtott a belváros felé. A tettes a TNT-alapú robbanóanyagot gyújtózsinórral hozta működésbe. A detonáció beszakította a bankfiók ajtaját, szétszakította az ATM-et, az iroda belsejét pedig romba döntötte.
Egy hajléktalan szemtanúja volt a történteknek, a merénylő halk szóval odébb küldte őt a robbanás hatósugarából, és elmondása szerint a tettes hangjából valószínűsíthető, hogy férfi volt. A szemtanú szerint mindenesetre a motoros feltűnően nyugodtan, kiszámítottan viselkedett. A merénylő egy pillanatra sem vette le a bukósisakját, és az utcai kamerák felvételei szerint a Szentendrei úton távozott a fővárosból. Úgy tudjuk, a helyszínelők több száz olyan nyomot rögzítettek, amelyek bizonyításra alkalmasak, a pokolgép maradványain is találtak DNS-profil kinyerésére alkalmas biológiai nyomokat. Egyelőre azonban nincs kinek a DNS-ével összehasonlítani a bizonyítékokat.
Ugyanez a motoros korábban, 2014. január 7-én a Váci úti Raiffeisen Bank fiókjának utcai portálját is betörte. Az emiatt indult nyomozással összevonták a másik bankrobbantás ügyét. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói korábban elszámoltatták már például a pénzintézetekben fenyegetőző, kiabáló ügyfeleket is, több ezer állampolgári bejelentést ellenőriztek. Tucatnyi lehetséges indítékot vizsgáltak, köztük a bankok elleni bosszút – információnk szerint a mai napig ez a legvalószínűbb indíték.
Az akkori sajtó beszámolt arról, hogy 2014. január 22-én a ma már nem működő Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) küldött, újságból kivágott betűkből készített levélben a robbantást magára vállalta egy Őrsereg nevű szervezet, amely deklarálta, hogy a detonációval a VÉSZ devizahitelesek érdekében vívott harcát kívánta támogatni. Éliás Ádám VÉSZ-elnök nyílt levélben csitította a robbantókat.
Azt írta többek között: „Nem rablók, nem terroristák, hanem szabadságharcosok vagytok; a kiszolgáltatott, tönkretett emberek iránti szolidaritás vezet titeket; harcotokat nem befejeztétek, hanem elkezdtétek; fiatalok vagytok; tettre készek, elszántak vagytok; profik vagytok.” Éliás az év március 14-ig türelemre intette a robbantókat, mondván: addig pozitív változásnak kell történnie a devizahitelesek ügyében.
Az Őrseregről azóta semmi hír, talán nem is létezett, de a VÉSZ-ről is csak annyi információ van, hogy egy sor bűnvádi és polgári per folyik ma is az elnök és az egyik volt vezető közötti vita kapcsán. A VÉSZ-t egyébként ügyészi határozattal megszüntették, a honlapjuk nyitóoldalán egy hekkerekre figyelmeztető vörös veszélyfelhívás jelenik meg, továbbjutni lehetetlen.