Az Európai Unió vonatkozó hatályos szerződései ebben az esetben minket védenek, egyértelműen kimondják, hogy az ilyen különleges eljárások során a tartózkodó szavazatokat is bele kell számolni a többség megállapításába – mondta Szabó Dávid az indítvány beadásával kapcsolatban.
Hozzátette: azt gondolom, itt egyértelmű, hogy a magyar kormány helyesen jár el, hogy ebben az eljárásban teljes mértékben beleáll az Európai Unió Bíróságán.
Szánthó Miklós arra a kérdésre, hogy számíthatunk-e rá, hogy valaki kiáll Magyarország mellett a bírósági eljárás során, azt felelte: A bírósági eljárásban van egy úgynevezett megsemmisítés iránti kereset, amit a magyar kormány benyújtott az EP-határozatával szemben. Itt, ez egy többé-kevésbé rögzített procedúra, amúgy lehetőség lenne elvileg különleges vagy kivételes eljárásrendbe tárgyalni, de ahhoz azt kellene tudni, hogy az EU Bírósága egyáltalán befogadja-e az indítványt. Olyan bűvészkedéseket tudnak néha napján előadni, mint például az európai uniós jog elsőbbségének kimondása a tagállami joggal szemben – magyarázta.
Az Alapjogokért Központ igazgatója hozzátette: politikai okokból a beadványt vissza is dobhatja a bíróság. Az Európai Unió Bírósága sok esetben egy politizáló szervezet jogi mázba öntve. Az érdemi szakaszhoz mire eljut az ügy, az bőven túl nyúlhat az EP-választásokon. Szánthó Miklós ismertette milyen szakaszokra lehet számítani az ügyben.
A teljes beszélgetés visszanézhető az ECHO TV online felületére kattintva.