Mivel a vakság számos esetben megelőzhető lenne, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vakságmegelőző Intézet globális kezdeményezést indított Vision 2020 címmel, amelyhez számos ország, köztük Magyarország is csatlakozott.
A felnőttkori látásvesztés leggyakoribb oka a cukorbetegség szövődményeként bekövetkező szemideghártya-betegség, a retinopátia. Mindez azoknál jelentkezik, akiknél legalább öt éve fennáll valamilyen fokú cukorbetegség, de az érintett cukorháztartásának rendben tartásával és rendszeres vércukorméréssel megelőzhető a kialakulása. Mindemellett az évenkénti szemfenékvizsgálat és a rendszeres kontroll lenne a legfontosabb, azonban egy nemrégiben elvégzett tudományos felmérés szerint a magyar cukorbetegek majdnem egyharmada soha nem volt még szemészeti szűrésen.
Nem véletlen tehát, hogy a több mint egymillió magyar cukorbeteg közül több mint 32 ezer vak vagy súlyosan látássérült, és évente további ezer diabéteszes veszíti el látását, pedig megfelelő prevencióval e betegcsoportban 95 százalékban megelőzhető lenne a látásromlás vagy a vakság.
Magyarországon a keresőkorú lakosság vezető vaksági oka a cukorbetegség, ennek költségei mintegy évi 20 milliárd forintot tesznek ki. Számítások szerint az állam évente nagyjából 750 ezer forintot költ egy diabéteszes vak betegre, amit a betegek saját zsebből legalább évi 330 ezer forinttal egészítenek ki. A kiadások jelentős része nem közvetlen egészségügyi kiadás, hanem a szociális támogatás és ellátás költsége.
Mindeközben a megelőzéshez szükséges fejlett szűrési rendszer kiépítéséhez, működtetéséhez ennek csupán tizedére, mintegy 200 millió forintra lenne szükség. A szűrés jóval gördülékenyebb lehetne, ha nem a betegeknek kellene eljutniuk a szakrendelésekre, hanem telemedicinális országos szűrőhálózatot létrehozva a cukorbetegek lakóhelyének közelében, például a háziorvosi rendelőkben szerveződne meg évente egyszer a szemfenékvizsgálat.
A megfelelő szűrőprogramok létrehozásával, a szükséges műszerek és az említett készítmények beszerzésével a költségek kétharmada – tehát évi 13,3 milliárd forintnyi kiadás – hosszú távon megtakarítható lenne, arról a forintban nehezen kifejezhető haszonról nem is szólva, hogy valaki nem veszti el a szeme világát.
Már elindult a Csecsemő-Szem-Mentő program is – a Peter Cerny Alapítvány szervezésében, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájával együttműködésben –, amelyben ágy melletti szűrővizsgálati rendszer segíti a koraszülöttvakság megelőzését és korai sikeres kezelését.