A Magyarországra illegálisan érkezett bevándorlók száma 2003 és 2012 között évente 1040 és 4476 között alakult, de 2013-ban már csaknem húszezer, míg 2014-ben már lényegesen több mint negyvenezer menedékkérelmet nyújtottak be hazánkban. A helyzet 2015 első felében tovább romlott, mert május közepéig újabb, több mint 46 ezer kérelmet regisztrált a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal.
Az egyre növekvő migrációs nyomás hatására április végén a kormány úgy döntött, hogy széles körű nemzeti konzultációt indít a bevándorlásról. Néhány héttel később a kabinet határozott arról is, hogy júniusban tájékoztató kampány indul a konzultációval összefüggésben. Olyan alapelvekre hívták fel a figyelmet, hogy aki Magyarországra érkezik, annak tiszteletben kell tartania az ország kultúráját, törvényeit, továbbá nem veszélyeztetheti a magyarok munkahelyét.
A migrációs nyomás a következő hetekben tovább erősödött, már naponta 400-500 illegális bevándorló érkezett az országba. Erre válaszul a kormány 2015. június 17-én úgy döntött: lezárja a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon annak érdekében, hogy megállítsa az egyre növekvő migránsáradatot, és az illegális bevándorlókat a legális belépési pontok felé terelje. A kabinet aznap utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egy hét alatt készítse elő a 175 kilométer hosszú magyar–szerb határ lezárását.
Az Országgyűlés július 6-án elfogadta az államhatárról szóló törvény módosítását, összhangban a schengeni külső határok védelméről szóló uniós előírással. Ennek értelmében Magyarország határvonalától számított tízméteres sáv „az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények” építése, telepítése és üzemeltetése céljából igénybe vehető.
A mintakerítés építését július 13-án Mórahalom térségében kezdte el a honvédség, a 175 méteres szakasz öt nap alatt négyféle technikával készült el. Ezután az ország déli határszakaszán, a rendőrség, a honvédség és a büntetés-végrehajtás példátlan együttműködésével, rekordidő alatt készült el a határzár: a magyar–szerb határon 2015 szeptemberére, a magyar–horvát határon pedig 2015 októberére. Közben, szeptember 4-én az Országgyűlés törvényt fogadott el arról, hogy a határzár tiltott átlépése, megrongálása, valamint építésének megakadályozása bűncselekménynek minősül, és szabadságvesztéssel, illetve kiutasítással büntetendő. A szabályozás szeptember 15-től lett hatályos, előző este nyolc órakor a határzár utolsó szabad átjáróját is lezárták egy tehervagonnal Röszkénél, a magyar–szerb határon. Erre nagy szükség volt, mert a hónap elején naponta már 1500-2000 illegális bevándorló jött át a magyar–szerb zöldhatáron, szeptember 14-én pedig már csaknem tízezer.
Közel egy évvel később, 2016. június 7-én a parlament megszavazta a 2012-ben hatályba lépett alaptörvény hatodik módosítását. Eszerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre terrorveszélyhelyzetet hirdethet ki, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt rendkívüli intézkedések bevezetésére. A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy szükség esetén a honvédség erre felkészített erői is segítsék a rendőrök munkáját.
Júliustól újabb módosítás lépett életbe. Eszerint, ha a határtól számított 8 kilométeres mélységben szabálysértést (tiltott határátlépést) elkövető tiltott határátlépőt fognak az intézkedő rendőrök vagy katonák, akkor visszakísérik a műszaki határzárig, majd a kerítésen található kapun keresztül a túloldalra küldik, valamint útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé. Amennyiben viszont bizonyíthatóan bűncselekményt követett el (embercsempészés, erőszakos tiltott határátlépés), akkor az eddigi szabályok szerint intézkednek vele szemben, és bíróság elé kerül.
Nem sokkal később, Magyarország és polgárai biztonságának megerősítése érdekében a magyar–szerb határszakaszon 155 kilométer hosszan egy második védelmi vonal is kiépült. A 2017 első negyedévében elkészült határzárhoz intelligens jelzőrendszer, hagyományos és hőkamerák kapcsolódnak. Ezzel az elmúlt években a magyar kormány csaknem 270 milliárd forintot fordított az illegális migráció elleni védekezésre.
Március 7-én jogi határzárat szigorító módosításokat fogadott el az Országgyűlés a kormány javaslatára. A parlament döntésével kiegészítette a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal. Így ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia.
Két éve a déli határok védelme érdekében folyamatosan több ezer rendőr és katona kiváló együttműködésben teljesít szolgálatot az ideiglenes biztonsági határzár mentén. A határvédelmi feladatok érdekében a rendőrség új határvadász-alegységeket hozott létre, és növelte a feladatba bevont erők létszámát úgy, hogy mindeközben folyamatosan biztosítja az ország területén a közrendet. A honvédségnek eddig összesen több mint 16 ezer katonája vett részt a déli határ biztosításában. Emellett több ezer fő áll rendelkezésre tartalékként, hogy szükség esetén biztosítva legyen a megfelelő reagálóerő.
KÜZDELEM A KVÓTÁVAL SZEMBEN
Magyarország az Európai Unió valamennyi fórumán következetesen elutasította Brüsszel kötelező betelepítési kvótára vonatkozó előterjesztését. Bár szeptember 5-én az Európai Bíróság elutasította a migránsok tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet, a kormány tagjai egyértelművé tették, hogy a csata csak most kezdődik el. Kijelentették: amennyiben az Európai Bizottság erőlteti a kvótát és bevándorlókat akar idetelepíteni, harcolni fogunk továbbra is. Tesszük ezt azért, mert a magyar kormány Európa külső határainak védelmét tekinti elsődleges feladatnak, a migrációs válságra a válságövezetek stabilizálásában látja a megoldást. A V4-ek közötti együttműködés a migrációs válság kapcsán minden korábbinál szorosabbá vált. Felismerve a közös biztonságunkat célzó törekvéseket, Ausztria is tevőlegesen segíti Magyarország határ menti erőfeszítéseit, és egyre több európai vezető, valamint az európai országok lakóinak egyre növekvő hányada támogatja hazánk migrációs politikáját.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.