– Kezdetben okozott némi félreértést a látogatók körében az örökbefogadás – bocsátotta előre Hanga Zoltán, a fővárosi állatkert szóvivője, okleveles agrármérnök. A kilencvenes évek elején az emberek egy része úgy gondolta: az örökbe fogadott állatokat haza lehet vinni. Az ötletet nyugatról vettük, a mintát Ausztria szolgáltatta.
Hanga lapunk kérdésére beszámolt arról is, hogy a látogatók bármelyik állatot örökbe fogadhatják, így válhatnak jelképes nevelőszülőkké. A szimbolikus adoptáció díja hatezer forint, bármely állatról is legyen szó. Az örökbefogadást igazoló oklevelet az állatkert ajándékboltjában állítják ki, és évente kétszeri ingyenes belépésre jogosít.
A nevelőszülőnek nincsenek pluszkötelezettségei, és az adminisztratív rész nem vesz igénybe tíz percnél többet.
A szóvivő elárulta: a befizetett öszszegből nem az adott állatot támogatják, hanem egy közös kalapba helyezik a pénzt, és az állatkert egészének támogatására fordítják az így beérkezett forrásokat.
– A legnépszerűbb állatok általában valamilyen egzotikus vidékről származnak. A zsiráfok és a pandák nagy kedvencnek számítanak, a hivatalos statisztika alapján azonban az elefántoké a dobogó legfelső foka – tájékoztatott a trendről a szóvivő, majd megjegyezte: a keselyűk, a különböző rovarok és a hiénák kisebb népszerűségnek örvendenek, de nekik is megvan a maguk rajongótábora.
– A Schmidt Egon Kossuth-díjas ismeretterjesztő író, ornitológus által alkotott elnevezéssel élve ők a „nemszeretem állatok” – tette hozzá.
– Többnyire fiatal párok és családosok körében népszerű a jelképes örökbefogadás, de a magánszemélyeken kívül cégek is tanúbizonyságot tesznek nagylelkűségükről. Emellett több neves magyar sportoló és művész is nevelőszülőjévé vált már valamelyik lakónknak – mesélte büszkén Hanga.
A vadasparkok fenntartásához hozzájárul a civilek támogatása is
Fotós: Kurucz Árpád
A sportolók közül Kapás Boglárka ötszörös Európa-bajnok úszónő egy tigrist, Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó egy óriásteknőst, Szász Emese olimpiai bajnok párbajtőrvivő pedig egy nagy marát, más néven pampanyulat fogadott örökbe. Demjén Ferenc egy kritikusan veszélyeztetett fajt, a cebui disznót támogatja, míg Erdélyi Tímea egy elefánt nevelőanyukája.
A Budakeszi Vadasparkon is sok támogató segít, a Budapest Bábszínház egy őzet fogadott örökbe, míg a Liza, a rókatündér című film rendezője, női főszereplője és producere két vörös rókát vett szimbolikusan magához.
– A vadaspark látogatói minden állatot szeretnek, örökbefogadás szempontjából a legkedveltebbek a ritkaságnak számító aranysakálok, a rókák, valamint a tengerentúlon is nagy népszerűségnek örvendő mosómedvék – erről már Zachán Viktor, a vadaspark munkatársa tájékoztatta lapunkat. Itt is hasonló az örökbefogadás menete, azzal a különbséggel, hogy itt nyolcezer forintért válhat nevelőszülővé a látogató. Ugyanúgy, ahogy a fővárosi állatkertben, a parkban is minden állatot örökbe lehet fogadni.
Zachán tapasztalatai szerint sokféle adományozó vállalkozik örökbefogadásra, családoktól kezdve cégeken át rengetegen segítik a nevelőszülőségen keresztül a vadaspark működését.
A szakemberek elmondták, hogy a tavasz és a jó idő beköszöntével kezdődik el igazán az állatkerti szezon, ekkora várják a látogatók számának megnövekedését az állatkert és a park dolgozói. A Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint a Budakeszi Vadaspark is látványetetésekkel csalogatja a régi és új látogatóit. A vadaspark április 28-án tartja a vadászati kulturális napot, az állatkertben pedig a tavaly született elefántborjút és gorillakölyköt csodálhatják meg a vendégek.
